A Wikipédiában nagyon szépen le van írva, hogy mit nevezünk rozsdának, rozsdásodásnak. Nekünk az egyik fő feladatunk, hogy ezt a folyamatot a lehető legkisebb mértékre, vagy teljesen nullára csökkentsük. 
Nemrég Magyarország egyik legjobb fürdőjében jártam.
Nagyon élveztem a fürdőzést, pihenést, de van pár dolog, ami mellett nem tudtam elmenni, és megerősített abban, hogy ismereteimet tovább fejlesszem. 
Történt ugyanis, hogy nem tudtam nem észrevenni a fürdőben a rozsdafoltokat, illetve a korlát kopását. Hogy ezeket mi okozza? Egyszerű tervezési hiba. A nagyon párás környezet a hibás, illetve a korlát esetében az emberi kéz savassága. Egy high-tech technológiával felszerelt fürdőben ez elég irracionálisan néz ki. Általában a végtermék árának 10 %-a a felületkezelési költség. Amennyiben ez a 10 % nem megfelelő, akkor a komplett termék értékét akár a felére, vagy még lejjebb is csökkentheti. Számolja ki, hogy amennyiben felületkezelési tervezési szakértőhöz fordul a 10 %-hoz mennyi adódik hozzá költségként. Tapasztalataink alapján 0,1-0,5 %. A reális összehasonlításhoz a másik oldal, hogy egy esetleges rozsdásodás akár 50 %-ba kerül a termék értékéhez képest, nem beszélve a cég jó hírnevéről.
Amennyiben szeretné a fenti képeken látható helyzeteket elkerülni már a felületkezelés tervezésekor kérje szakértőink tanácsát!
A ciklon gyakorlatilag egy porleválasztó egység, aminek segítségével a por visszanyerés, és a színcserék is gazdaságosabbá tehetőek. Működése nagyon egyszerű: egy fordított kúp formában (lefele szűkül) elszívjuk a festékport. A port és a levegőt a ciklon segítségével szétválasztjuk. Általában egy vibrációs szűrővel (szita) megszitáljuk a port, az így kapott festéket visszaszállítjuk és keverjük a kifestendő friss porral a gyártó által megadott arányban.
A levegőt pedig egy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk és vissza tápláljuk az üzembe.
A ciklon szitáját is érdemes minden színcserénél ellenőrizni, több darabot tartani belőle. Több helyen alkalmazzák a világos/sötét elvet, így 2 db szitával biztonságosabban lehet festeni.
A szórásos előkezelés nagy előnye, hogy a kezelendő tárgyat mechanikai hatás is éri. Ez azt jelenti, hogy a tárgyon lévő szennyeződést nyomás hatására is eltávolodik. Gondoljunk csak bele, ha otthon mossuk a kocsit egy slaggal (a vége csupasz), akkor az autónkon lévő szennyeződést benedvesítjük. Ha befogjuk a slag végét, úgy, hogy az ujjunk mellet jöjjön a víz, megnő a nyomás, és ezáltal a szennyeződések nagy részét le tudjuk veretni az autónkról. Itt is ugyanez a helyzet áll fent. Általában automatizált vonszoló pálya és szórókoszorúk segítségével automatizálható. Hátránya, hogy, amikor az előkezelő alagútban van a nagyon alakos munkadarab, akkor nem mindenhol éri megfelelően a vegyszer, illetve a víz. Ahol sík lemezek előkezelése, vagy ahhoz hasonló munkadarabok előkezelése folyik gazdaságosabb, mint a mártásos eljárás. Általában a azonos pályán van, mint a festékszóró kabin.
A mártásos eljárás, amikor kádakba egy daru segítségével bele mártjuk a munkadarabot. Itt nem éri mechanikai hatás, viszont biztosan bejut mindenhova a vegyszer, vagy a víz. Ez nagyon nagy előny egy alakos munkadarabnál. Hátránya, hogy a vegyszereket jóval erősebbre kell beállítani. A legtöbb esetben nincsen egy pályán a festőkabinnal, tehát előkezelés után a darabokat át kell akasztani. Ez a hatékonyság romlását eredményezheti, és sokkal komolyabb logisztikai kihívás.