Hírek kategória bejegyzései

McLaren F1 autó festése

Mint azt már múltkor írtam nagyon szeretem az F1-et, ami az autóversenyzés csúcsa. Múltkor a Mercedes csapat festékéről írtam. Most talán az idei év legszebb autója a McLaren következik.

Kép: http://www.mclaren.com

Sajnos nekik nem kezdődik úgy az év a Honda motor miatt, mint ahogyan az elvárható lett volna. De a szurkolóikat vigasztalhatja, hogy elég szép autót hoztak össze. Ami a színválasztást illeti is elég egyediek, nem is emlékszem rá, hogy mikor láttam utoljára ilyen színt az F1-ben. Ez a trend létrehozás valahogyan úgy van, ha én lefestem ilyen színűre először az autómat, akkor őrültnek tartanak. Ha a McLaren, akkor az divatot teremt 🙂

De nézzük, hogy mi is a festés folyamata:

Az F1 –ben tényleg minden apró részlet számít, ezért nagyon fontos az alapos előkészítés és felkészülés a festésben. Semmiféle repedés, még a hajszálrepedés sem megengedhető egy ilyen autón, ezért a McLaren nagyon figyel a részletekre és nem téveszti meg az, hogy, ha rossz a felület, de szép a festés, az autó szép, ha jó a felület, de rossz a festés, az autó festése rossz. Minden alkatrésznek szépnek és jónak is kell lennie egyszerre. Ez elég bonyolult folyamat úgyhogy szorosan együttműködnek a festék beszállítójukkal, aki nem más, mint az Akzo Nobel. Az Akzonak a Sikkens termékcsaládját használják. Minden évben először egy Cad modellen számítógépen tervezik meg a kontúrokat és ezt próbálják átültetni a valóságba. Ezután kezdődhet az igazi munka az alkatrészeken, élesben. Jöhet az alapozó, majd a közbenső. Az autónak vannak olyan elemei, amik egyáltalán nincsenek festve a jobb aerodinamikai eredmények elérése érdekében, ezeket maszkolni szükséges. A többi elemnél is nagyon figyelni kell, hogy az aerodinamikai tulajdonságok megmaradjanak, nem változhat az alkatrész alakja, ezért nagyon egyenletes festést igényel. Ahol maszkolni szükséges, minden egyes alapozásnál új maszkolást alkalmaznak. Ennek a speciális festéknek az egyik  tulajdonsága és egyben nagy előnye, hogy lehet forszírozottan szárítani 60-65 °C-on 40-45 perc alatt kikeményedik. Nagyon lényeges, hogy gyors legyen a száradás, mert ugyebár a festés az utolsó folyamat. Ezt már sokan megtapasztalhattuk, hogy ez logisztikailag mit jelent.

Kép: www.mclaren.com

A fedőfestésre jön egy speciális lakk, amit nemes egyszerűséggel úgy hívnak, hogy AkzoNobel 2.0. Ez a lakk gyorsan szárad, 40 perc múlva lehet polírozni. A legvégén pedig a szponzor matricák felragasztása következik.

A versenyek után, amikor az autó sok-sok törmeléket összeszedett az egész autót újra festik. Ez egy könnyebb folyamat, mert nem alkatrészenként, hanem az egész autót lehet festeni, és általában minden harmadik verseny után teszik ezt meg a logisztika optimalizálása miatt.

Kép: www.mclaren.com

Egy ilyen autón a festett munkaórák mennyisége több száz órát vesz igénybe.

Forrás:

http://www.mclaren.com/formula1/partners/AkzoNobel-Sikkens/how-to-paint-a-formula-1-car-1114476/

http://www.sikkensvr.com/index.php?q=hu/&set_language=en

A szép tiszta munkakörnyezet

Pályafutásom alatt minden munkahelyemen minőségügyi rendszerekkel dolgoztunk. Kezdetben még ISO9002, majd ISO9001 rendszerek biztosították számunkra a megfelelősséget. A gondolkodási struktúrám kialakulásában nagyon nagy hatással volt rám Rajkovits Károly minőségbiztosítási tanácsadó, amit ezúton is köszönök neki!

Gyakorlatilag miről szólnak ezek a rendszerek? Arról, hogy hogyan tudjuk biztosítani a munkavállaló számára azt a környezetet, amivel a munkavállaló minőségi munkát tud végezni és a munkadarab gyártását hogyan tudjuk nyomon követni. Ebben a cikkben a munka környezetről és az alapvető feltételekről írok. 

Ha munkavállaló nem vigyáz az eszközeire, akkor a munkáltatóban felmerül a kérdés, hogy miért is vegyem meg a megfelelő eszközt, úgyis hamar tönkremegy, mert nem figyelnek rá. Ez már cégkultúrális kérdés.

Nekem a tapasztalatom az, hogy majdnem minden esetben, ahol eddig jártam a dolgozónak nem volt meg a megfelelő környezete a minőségi munkavégzéshez. Van ahol a szórástechnika, van ahol az előkezelés, van ahol az előkészítő gépek nagyon rossz minőségben, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Az elektromos kontaktról nem is beszélve. Hogyan várhatjuk el a dolgozótól, hogy minőségi munkát végezzen, ha nem teremtjük meg számára a megfelelő környezetet?

A legtöbb helyen és ténylegesen megemelem a kalapomat a kivételek előtt a porfestés alapvető környezeti elemek sincsenek biztosítva. Nincsen meg a megfelelő elektromos kontakt, meleg van a festőkabinban, nincsen megfelelő levegő, stb.

Ha az ember körülnéz egy porfestő kabin körül ilyen tisztaságot kell tapasztalnia. Ezeket a felvételeket jómagam készítettem Törökországban, egy három éves festőben, ami 3 műszakban üzemel.

Ha ilyen tisztaságot szeretne, és ezzel pénzt szeretne megtakarítani, mert minimálisra csökkenti az újrafestés költségeit, keressen minket bátran, szívesen segítünk.

VÁLLALATI FELELŐSSÉG, AVAGY ÓVJUK KÖRNYEZETÜNKET! III. RÉSZ

Konrad Lorenz, Nobel-díjas etikus 1973-ban publikálta A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvét, amiben a túlnépesedés, illetve a generációk hanyatlására hívta fel a figyelmet.

A Világ helyzete című könyvsorozat 1984 óta létezik. Azóta publikálják minden évben például az édesvíz készletet, a halállományokat. Mindkét esetben csökkenés tapasztalható. Az egyik súlyos tünet az ökolábnyomunk nagysága. Míg 1960-ban két-háromszorosa volt a biokapacitás, ma már többet fogyasztunk, mint, amire a valós termelés képes. A gazdag országok túlfogyasztanak, míg a szegény országok szenvednek. Statisztikailag 5 másodpercenként éhenhal egy gyermek a Földön.  És milliárdok élnek napi 2 USD jövedelem alatt.

A pezsgőspohár

Valós probléma a klímaváltozás és a globális felmelegedés is. Kapcsolatukat már mindenki tudomásul veszi, ezért csökkentjük az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását. Mivel az ökológiai egyensúly megbomlik, az emberi túltermelések miatt, és az élőlények lakhelyei megszűnnek, sok állatfaj kipusztul a Földön. Szakértői becslések szerint 1 nap alatt 60 – 140 faj hal ki. Az egyenlőtlenségek az igazságtalan eloszlás miatt a pezsgőspohár alakzatot vették fel.

 

1. ábra A pezsgőspohár Forrás: UNDP Human Development Report 1992

Ahogyan azt fent is láthatjuk a világ jövedelmének 1,4 %-a jut a legszegényebb 20 %-nak. A fogyasztás azonban köszönhetően a gazdagabb országoknak folyamatosan növekszik. Ide kerül a világ jövedelmének 82,7 százaléka.

A Földön mindig voltak és nagy valószínűséggel lesznek is gazdagok és szegények. Amint fent írtam az egyensúly, ahogyan a jó és a rossz, a szabadgyök és antioxidáns mindig jelen van az életünkben.  A tömegtermeléstől azt várták, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek közelebb kerülnek egymáshoz, és a nyomorból a tisztes szegénységbe lendíti az embereket. Ez nem így lett, nem tűnt el az éhezés, nem tűntek el a nyomorban élő emberek. A reklámok nem ezek közvetítésével foglalkozik, hanem, hogy meggyőzzenek minket, hogy szükségünk van a cégek termékeire. Ha a valóságot nézzük, a fél konyhát ki lehetne dobni, mert valóban nincs szükségünk ennyi mindenre. Manapság már a fejlett logisztikának is köszönhetően távol keletről nagyon könnyen tudunk rendelni termékeket. A baráti körömben az elmúlt egy évben több dolgot is rendeltünk, amiket „olcsó volt és megvettük” elv alapján, de teljesen haszontalan, azóta sem használt tárgyak voltak ezek. Volt információnk róla, volt rá pénzünk, megtehettük. Ma már tudom, hogy ez is micsoda pocsékolás volt.

Én azt gondolom, hogy a mai ember betegségeit, legyen az társadalmi, vagy lelki, de akár testi is nem valami okozza, hanem valaminek a hiánya. Ez a hiány félelemérzetet kelthet az emberekben. A reklámunk és a társadalmunk ezt a hiányérzetet növeli. Ha az érzés csíráját el tudja bennünk vetni nagyon mélyre, akkor azt fogjuk érezni, hogy szükségünk van olyan termékre, amire amúgy nincs szükségünk. Vagy pénzre.

 

2. ábra A személyi jövedelem és a boldogság alakulásának aránya.

Forrás: Myers (2000), idézi Tim Kasser (2005): Az anyagiasság súlyos ára

A diagramból egyértelműen az látszik, hogy az emberek jövedelme nagymértékben megnövekedett, azonban a boldogság aránya közel maradt az eredeti százalékponthoz. Vagyis, hogy a pénz nem boldogít egy valós, alátámasztott elmélet.

A világ fejlett részei egyetértenek abban, hogy a gazdasági növekedés lehet a megoldás a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák megoldásában. Ehhez legalább 5 százalékos évenkénti növekedésre lenne szükség, ami egybevág a cégek céljaival is.

A fent említett problémák minden embert érint a Földön. Én 34 évesen döbbentem rá, hogy milyen világban élünk, és, hogy van lehetőségünk tenni ellene. El kell hagynunk a lustaság és kifogások rendszerét, túl kell lépnünk a környezetünktől kapott negatív ingereken és segítenünk kell másokon, meg kell óvnunk a környezetünket, hogy a Föld továbbra is egy élhető bolygó tudjon maradni.

A társadalmi különbségek hamarosan sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Ma a háborúkat már nem a földért vívják, hanem a vásárlóerőért. Az emberiség már rádöbbent arra, hogy nem jó irányba indult el a világ és megpróbál tenni ellene. Így jött létre az üzleti etika, a vállalati felelősség is. A történelem többször bizonyította már, hogy a többség akarata érvényesül, ha mindenki azonos dolgot akar. Erről egy Petőfi Sándor idézet jut eszembe:

„Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!”

Forrás: Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

A vállaltok, ahogyan az emberek is látják, hogy mi történik, de még kell egy kis idő, hogy a közös célok kialakuljanak. Ebben kívánok az emberiségnek gyors előrelépést.

 

VÁLLALATI FELELŐSSÉG, AVAGY ÓVJUK KÖRNYEZETÜNKET! II. RÉSZ

Rendszerek

Manapság rengeteg szabvány áll rendelkezésre, hogy a társadalmi felelősség problémáját enyhíteni tudja. Ezekről a szabványok alapértelembe nagyon hasznosak, ha tényleg betartjuk őket. Amíg viszont ezeket, ahogyan már korábban említettem meg lehet vásárolni, addig érdemi eredményt nem fognak elérni. Természetesen vannak kivételek, és kellenek is, hogy elinduljon a folyamat, hogy a cégek érezzék a társadalmi felelősséget is. Ezek a szabványok elérhetőek és nagy cégek meg is követelik a beszállítóiktól, hogy akkreditált tanúsítóval végeztessék el. Saját tapasztalatom, hogy, a korábbi munkahelyemen egy előre tervezett vevői audit során az auditor a festő üzemet is meg akarta nézni, aminek a vezetője én voltam. Annak ellenére, hogy az adott terméket nem kellett festeni.  A festőüzemben nem készültünk vevői látogatásra. A rendezetlenségen kívül még a környezetünkre sem figyeltünk oda, és vegyszeres láda volt a földes területen. Az auditor azonnal felfüggesztette a folyamatos gyártást a cégnél, mert nem figyelünk a környezetünkre, kárt okozunk benne. Nyílván nem szándékosan, inkább emberi figyelmetlenség volt, amire nem fektettünk kellő hangsúlyt.

Ahogyan megtettük, azokat az intézkedéseket, amik már garantálták, hogy a festő üzemből nem tud kijutni vegyszer a földre, újra lehetett gyártani a terméket. Akkor még nem értettem, hogy miért cselekedett így az auditor, miért állított le egy olyan terméket a festő üzem miatt, ami nincs is festve. Ma már értem, hogy ő is globálisan nézte a problémát. Amelyik cég nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, hiába tanúsított cég, nem gyárthat nekik. Ez ahhoz hasonló, hogy, akinek van középfokú nyelvvizsgája nem biztos, hogy ugyanaz az ember, aki tud is beszélni az adott nyelven. Ma már nem elég a papír, hanem érteni és tudni is kell. Én megértettem, a saját bőrömön tapasztaltam.

Manapság már Európában és Magyarországon is állami szabályzásokkal törekednek arra, hogy a vállalatok viseljenek felelős magatartást. Ez elég népszerű témakör a 21. században, amink elengedhetetlen pillére a fenntartható fejlődésnek. Sajnos napjainkban a közbeszédben a fenntartható növekedés terjedt el, de nem azonos a jelentésük.

A vállalati felelősség definíciója több szakirodalomban is megtalálható:

„Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.” (Watts, Holme [1998], 6.o.)

A hivatalos definíciókat azonban nem az utca embere alkotta. Ők azt veszik észre, hogy a helyi vállalkozás mit támogat: a helyi focicsapatot, vagy kiállítást, stb. A támogatás mértéke sem mindegy. A közösségi célú támogatás minősége mehet felfelé, illetve lefelé. Ez attól függ, hogy mennyiből mennyit adok. Adhatok egy koldusnak 5 Ft-ot, vagy adhatok 5000 Ft-ot is. De lehet, hogy csak 10 Ft-ból adtam, de lehet, hogy 100.000 Ft-ból. Attól függ, hogy miről mondok le.

Érdekes, hogy a cégeknél ez az adakozás kiszámítható, hiszen nyilvános és kötelező adat a cég árbevétele. Az arányok nagyon meglepőek, az adakozás mértékét az árbevételhez képest tized és század arányokban lehet mérni. Ez azt jelenti, hogy 100.000 Ft után 1 Ft-ot adományoznak. Ez ne adjon okot a félreértésre és joggal mondhatja egy cégvezető, hogy legalább adakozott, de ez nem elég sajnos. Ha elég lenne, a társadalomban nem lenne ekkora különbség emberek között.

A vállalati felelősség értelmezhetetlen a fenntartható fejlődés nélkül, amit a Brundtland Bizottság alkotott, mint kifejezést 1987-ben. A fenntartható fejlődés fogalmat a legtöbb ember nem ismeri, nem tudja mit jelent.

BCSDH-GfK 2006-os felmérése szerint az emberek 26 %-a állítja, hogy tudja mi az, azonban a valóság csak 3 %.

Fenntartható növekedést mondani fenntartható fejlődés helyett súlyos hiba. Olyan ez, mintha a környezetszennyezés és környezetvédelem szó lenne könnyen összekeverhető, vagy az élet a halállal.” Forrás: Tóth Gergely: A Valóban felelős Vállalat

A gazdasági szféra azonban viszonylag jól értelmezi a fenntarthatóságot. A nagyvállalatok megalkották saját optimalizált rendszerüket, melyet három alappilléből áll: társadalmi, környezeti, gazdasági. Ez a három alappillér lehet az alapja a fenntartható fejlődésnek. A társadalmi az alapvető társadalmi normákra épít, a környezeti a környezetünk védelmében megtett intézkedéseket, a gazdasági a profit, és a versenyképesség hosszú távú fenntarthatóságát.

Ezek alapján a könyvben szereplő vállalati felelősség definíciója így hangzik. „A Valóban Felelős Vállalat:

–          magát a rendszer részeként, nem „potyautasként”, tisztán sajáthaszon-maximalizáló egyedként értelmezi,

–          felismeri, hogy a fenntarthatatlanság (a környezet pusztulása és a fokozódó tár­sadalmi igazságtalanság) korunk legfontosabb kihívása,

–          elismeri, hogy a vállalatoknak és a kormányoknak gazdasági súlyukhoz mérten munkálkodniuk kell a megoldásokon,

–          őszintén felméri saját súlyát és hozzájárulását a problémákhoz (a legjobb, ha hozzájárulásának két-három fő területére koncentrál),

–          tervszerűen, koncentráltan és fokozatosan lényegi lépéseket tesz a fenntarthatóbb világért.” Forrás: Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy kinek is felelősek a vállalatok? A közgazdaság szerint a részvényeseknek, tulajdonosoknak. Van azonban egy elmélet, amit angolul stakeholder elméletnek neveznek, ami szerint a vállalat minden érintett fél számára felelőséggel tartozik. Ez az érintett-fél elmélet.  Nagyon nehéz azonban 10-15 féle csoportnak egyszerre megfelelni, hiszen a csoportok, vagy érdekek keresztezhetik egymást, nem mindenki ugyanazt szeretné.

Vannak pozitív és negatív példák a felelősségről, és a felelőtlenségről is. Pozitív például, hogy a réz, mint a Föld egyik legértékesebb ásványi kincse kifogyóban van. Ezt a vállalatok is felismerték, és kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami képes helyettesíteni a CFC-k (klórozott-flórozott szénhidrogén) gyártását. Ennek hatására az atmoszférikus ózonréteg újra növekszik.

Ez technológiai optimizmusra adhat okot, de tudomásul kell venni, hogy vannak vissza nem fordítható folyamatok. A helyettesíthetőség elmélete nem minden esetben működik. Gondoljunk csak a régen virágzó földdel rendelkező Izraelre, vagy Szaúd Arábiára. Ma elsivatagosodás tapasztalható ezeken a tájakon.

 

Vállalati felelősség, avagy óvjuk környezetünket! I. rész

Nemrégiben nagyon megérintett a vállalti felelősség, amiről korábban ugyan tudtam, de nem foglalkoztam vele. Lehetséges, hogy egyre idősebb leszek, úgy egyre jobban érdekel a környezet, és ez a vállalati mizéria. Tegnap esett a hó, lehet, hogy a környezetre gyakorolt hatásunk miatt? Nem szeretnék találgatni, és soha többet nem mondom azt, hogy csak ezt kidobom az ablakon, mert ez úgysem számít annyira kevés. Emberek! Itt környezettudatos gondolkodásra van szükség. Ebben a szakmában főleg!

Ez a téma több cikkből fog állni, kezdjünk is neki. A mai világban már az adatok nyitottak és nyilvánosak. Itt bárki megnézheti azt, hogy milyen mennyiségű és milyen veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékot adott le, vallott be.

http://web.okir.hu/sse/?group=EHIR

Megnéztem pár ismerős céget és nagyon ledöbbentem! Sokkal több a valós hulladék, mint amennyi a bevallásban szerepel. Tudom költséges a megsemmisítés, de hova is tűnt el akkor a be nem vallott hulladék? Lement a csatornán? Elégett a kert végében?

Emberek! Ébresztő! Felelősség!   

A kezdet

A CSR, mint mozgalom elindítójának Kenneth Goodpastert, aki üzleti etikával foglalkozott, valamint a válla­latirányítást oktató John B. Matthewst tartjuk, akik 1982-ben megjelentették saját gondolataikat, saját válaszaikat a „Lehet egy cégnek lelkiismerete?”  témával kapcsolatban. A válasz egyértelműen IGEN. Ma már a profitmotívum összeegyeztethető a környezeti és társadalmi értékekkel. Több cég a jobb időkben időt és pénzt költ a vállalati felelősségre, azonban rosszabb időkben, ahogyan azt tapasztalhattuk a nemrég véget ért világválságban egész egyszerűen luxusnak tartják, hogy olyan dolgokra pénzt áldozzanak, ami nincs közvetlen hatással a profitra.

Ennek a jelenségnek azért lehet érvényt adni, mert napjainkban jelen van a homo oeconomicus jellegű viselkedés, ami azt jelenti, hogy gazdálkodó ember. A gazdálkodó ember racionális, utilitarista és individualista, aki a legkisebb befektetés árán a legnagyobb nyereségre törekszik. A részvényesek viselkedését nem vizsgálják, hogy ők milyen felelősséget vállalnának a társadalom irányába, hogy csak a profit érdekli őket, vagy más környezetre, vagy társadalomra ható tényező is. Jelenleg a vállaltok felelőssége fel kell, hogy zárkózzon a profit fontossága mellé, különben nem lesz fenntartható a fejlődés.  Ha elfogynak a környezetünkben található ásványi kincsek, és nem tudunk miből gyártani, hiába van a legmodernebb technológiánk a nincsből nem tudunk megmunkálni, termelni, ezért a környezetünk felé nagy felelősséggel tartozunk. Legalább akkorával, mint a profitorientáltság felé.

A változások

A változások viszik előre a világot, mégis attól félünk a legjobban. Amint egy változat divat lesz, akkor viszont mi is követjük. 100 felbukkanó ötletből azonban csak 3 ötlet lesz hosszútávon fenntartható. Érdekes megvizsgálnunk a beépülési reakciók öt fázisát:

 

ELTELT IDŐ TIPIKUS REAKCIÓ KI FOGLALKOZIK VELE?
ELŐSZÖR „Hagyjanak békén, minket ez nem érint.” Senki.
5 ÉV UTÁN „Jó, jó, igazuk van, de mi mindent megteszünk.” Valamelyik vezető,

de nagyon ritkán.

10 ÉV UTÁN „Igen, ez a mai vállalatok legfontosabb kötelessége. Mi konkrétan ezt és ezt tesszük.” Szakemberek,

új szakterületi vezető.

15 ÉV UTÁN „Igen. Mi élenjárunk ebben.” Felsővezető és szakemberek együtt.
20 ÉV UTÁN „Persze, de hát miért kell ezt mondani. Nem természetes?” Külön talán senki vagy bárki, de mindenkinek a „vérében van”.

Vállalati reakciók tartós külső hatásokra. Forrás: Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat

Ha külső hatás folyamatos és egyenletes ingereket képez egy cégvezetőben, akkor 5 év múlva elkezd foglalkozni a témával mélyebben. A változás 10 év után intézményesül, ami azt jelenti, hogy már szakemberek dolgoznak vele. Érdekesség, amit a saját tapasztalatommal is alá tudok támasztani, hogy a környezetvédelem manapság a 3. szinten jár. A korábbi munkahelyeimen mind szelektíven gyűjtöttük a hulladékokat, és minden helyen tanúsított környezetirányítási rendszert hoztunk létre. Érdekesség továbbá, hogy a könyvelés is az első pontból indult, manapság pedig a négyesben van. Az ötös pontig a profit és a versenyképesség jutott el. Minden dolgozóban tudatosult, hogy a munkája során profitot kell termelnie, ez egy manapság jól működő vállalat alaptulajdonsága. Több szakember, több véleménnyel rendelkezik, hogy hova fog jutni a vállalati felelősség tudatosulása.  Tóth Gergely véleménye, hogy az 5. szintig fog eljutni, mert a természetet és társadalmat mozgató törvényszerűségek alapján a jelenlegi helyzet nem tartható fenn hosszútávon. Ezek a törvényszerűségek megtalálhatóak a fizikában is, mégpedig, hogy minden egyensúlyra törekszik. Egy fizikai törvényt nem lehet befolyásolni. Ahhoz, hogy egy repülő repüljön, be kell tartani az aerodinamikai törvényeket. Ha ezeket nem tartjuk be az építésénél a repülő le fog zuhanni, vagy nem fog tudni felszállni (Daniel Quinn – 1992).

A kérdés az, hogy van-e elég jel, ami arra mutat, hogy baj van. Az entrópia, vagyis a világvége egyszer be fog következni a termodinamika törvényei alapján. Feladatunk, hogy ez az „egyszer” minél később legyen, és a „Gazdaság” motorral rendelkező repülőnk minél tovább repülhessen. Manapság a vállalati szféra egyre erősebb, ezrét a vállalatoknak kell ezt a motort karbantartania, fejlesztenie.

Folytatása következik!

Szűrőpatron – megfelelő karbantartás

„A legnagyobb veszteség, ami érhet Téged,

Ha van ugyan technikád, de áll a géped!”1

Nagyon jó barátom mondása a fenti szólás, amit ő konkrétan teherautókon keresztül vezetett le nekem. Fuvaros példával élve: ha van teherautód, de nem megy, mert otthon áll, az a legnagyobb veszteség az üzletedben, ha fuvarozó vagy. Ez van a festő üzemekben is, ha valamilyen oknál fogva nem megy a termelés.

Mostanában elég sok helyen jártam, és szinte sehol nem tartják karban a szűrőpatronokat, és általában a festő üzemeket sem. Valahogyan ez a havi karbantartás a legtöbb porfestő üzemben elmarad. Ahol jártam szinte kivétel nélkül a gyártó leírja azt, hogy minek kell megfelelnie, milyen legyen az üzem állapota, ahhoz, hogy jó minőségben tudjanak festeni.

Van ahol láttam karbantartási tervet, és van ahol még azt sem. De ezeknek a dokumentumoknak a minősége is nagyon gyenge.  A festő többségét nem csak olajozni kell, hanem megfelelően karban is kell tartani. Ez a cikk konkrétan az utószűrők karbantartásáról szól, a Nanosurfaceben létre is hoztunk egy külön modult rá.

Ha kinyitok egy kézikönyvet, akkor az alábbiakat találom benne:

–          napi karbantartás

–          heti karbantartás

–          havi karbantartás

–          fél éves karban tartás

Ha most egy terembe lennénk nem sokan emelnék fel a kezüket, hogy ilyen sűrűn karban tartják a szűrő egységeket. De miért is jó ez? Az első és legfontosabb dolog, ha valaki már életében festett festőkabinban tudja, hogy megfelelő legyen az elszívás. Ha nincsen megfelelő elszívás nem lesz megfelelő a látása a festőnek, és a szórásképe a pisztolynak. Elég kellemetlen olyan helyen festeni, ahol pl. folyamatosan az ember szemébe esik bele a porfesték, még akkor is, ha van rajta védőszemüveg.  Ebből egy nagyon káros dolog adódhat, mégpedig a nem megfelelő minőség. És akkor kezdődik a vita. A festő azt mondja, hogy nem látott jól, üzemvezető, vagy csoportvezető meg nem érti, hogy miért lett rossz a minőség, amikor múltkor még ugyanez a darab festése jó volt. És nem tud szállítani időben, és …. lehetne sorolni, de azt hiszem mindenki tudja, hogy miről írok, volt már benne része.

Az újra festés az egyik legrosszabb dolog, ami egy festőüzem életében történhet. Csiszolni, vagy maratni, újra festeni. Ennek költségei vannak, amivel jobb esetben a kalkulációnál számolt valaki. És annak is költségei vannak, ha valamit újra festek, mert nem tudok abban az ütemben haladni, amiben szerettem volna.

Nézzük, hogy mit javasol egy festő kabin gyártó, hogyan tartsunk karban a patronos szűrőket és általában körülötte:

Naponta: A nyomáskijelzőnél jegyezzék fel az értékeket és hasonlítsák össze az eredeti nyomásértékkel. Amennyiben eltér a gyártó által megadottól azonnal jelezze a gyártónak.

Hetente: Utószűrő a tisztalevegő kamrájában ellenőrzik a porlerakódást, a szűrőház ajtaja fölötti megfigyelő nyíláson keresztül, a por lerakódása utal a hibás szűrőelemekre (szűrőelemek cseréjét ld. az utószűrő kezelési leírásában). Mindegyik olajleválasztót ellenőrzik és esetleg ürítik (amennyiben olajat tapasztaltak, a levegő előkészítését épületoldalról ellenőrizzék).

Havonta ellenőrizze, hogy a komponensek közötti elektromos ellenállás alacsonyabb 106 Ohm-nál.

Félévente: Manosztát mérővezetékeit a manométernél leakasztják és azt a manométertől a mérési pont felé (vezeték kezdete) átfújják.

Matematikailag így néz ki egy átlagos festő üzemnél (éves kapacitás 400.000 m2)

Kieső termelési idő selejt miatt (h) 4
Termelés óránként (Ft)                 120 000
Selejtegységenkénti termelés kiesés (Ft)                 480 000
Havi festék felhasználás (kg) 2000
Festék átlagos értéke (Ft/kg) 2000
Havi festék felhasználás (Ft)             4 000 000
Havi festék spórolás (5 %)                 200 000
Szűrő tisztítás költsége (30 szűrőpatron esetén)                 210 000
Havi megtakarítás összesen (30 szűrő patron esetén)                 470 000   

A táblázat havi 4 óra újra festéssel számol, és nem számolja a szűrőpatronok élettartamának meghosszabbodását.  Ezek alapján, amennyiben nem tisztítja rendszeresen a szűrőket havi 470e Ft-tól esik el.

A kérdés az, hogy ez finanszírozható-e a jövőben? Amennyiben nem, ajánlom magunkat:

Karbantartás – szűrőpatron tisztítás

 

 

 

 

1 idézet Turi Péter: És ez tényleg így történt

Axalta és a Forma 1

Sok embertársammal egyetemben és is szeretem a Forma 1-et, rendszeres nézője vagyok. A nagy cirkuszt gyerekkorom óta nézem, nagyon sokszor jókedvre derít, sokszor pedig csalódást okoz, hogy nem a kedvenc versenyzőm nyer. A feleségem közben jókat tud szundikálni, kellemes vasárnapi program.

Kép: https://www.mercedesamgf1.com

Olvasva a cikkeket megakadt a szemem a Mercedes festék beszállítóján, aki nem más, mint az Axalta.1 Az Axalta cég (korábban DuPont) jó minőségű festékeket gyárt, élen járnak a fejlesztésekben. Magyarországon is van képviseletük, gyorsan reagálnak bármilyen megkeresésre, pozitív tapasztalataim vannak mind a festékükkel, mind a képviseletükkel (ez nem egy fizetős cikk, tényleg így gondolom).

Kép: https://www.mercedesamgf1.com

  

De nézzük, hogy mi is történt. Az Axalata kifejlesztett a Mercedes számára egy olyan festéket, ami sehol máshol nem kapható és csak nekik gyártja. Ennek a festéknek a tulajdonsága, hogy könnyebb, mint a konkurens festékeké, és ugyebár jól tudjuk, hogy az autóversenyzésben mennyire számít a súly. A súly mellett pedig, ami a színvilágot illeti az is egyedi és nagyon szép lett.

Az autó festése 13 színből áll: 5 árnyalatú zöld, 3 árnyalatú kék, 4 árnyalatú grafit ezüst, és az alapszín a Stirling ezüst.2

Kép: https://www.mercedesamgf1.com

Én személyesen nem vagyok Mercedes drukker a Forma 1-ben. Az autójuk viszont nagyon tetszik tényleg szép és ízléses színvilága van.  

Kép: Axalta

  

 1https://www.mercedesamgf1.com/en/mercedes-amg-f1/amg-f1-news/amg-f1-article/mercedes-amg-petronas-motorsport-agrees-supplier-relationship-with-axalta/

2http://newsroom.axaltacs.com/press-release/corporate/axalta-coating-systems-and-mercedes-amg-petronas-motorsport-celebrate-team-w

Gema – PCI díj 5000$ a nyerteseknek

Évek óta küzdök, hajtom, hogy ismerjék meg az emberek a porszórást, mint technológiát, és gondolkodom rajta, hogy mi mutathatná ezt be, hogyan tudják az emberek ezt megismerni. Gondolkodtam már azon is, hogy egy szakmát, ha el szeretnénk rejteni, hogyan tehetnénk meg (nem hadi célból).  Találtam egy videót, igaz, hogy angol nyelvű, de nagyon jól demonstrálja, hogy hol találjuk meg a porfestett termékeket az otthonunkban.

Aki a videót készítette a Powder Coating Institute (PCI) 1981-ben alakultak azzal a céllal, hogy Észak- Amerikában megismertessék ezt a technológiát, összekapcsolva a gyártókat a felhasználókat és a kormányzatokat, újdonságokat mutassanak be, konferenciákat szervezzenek. Van egy közös ösztöndíj rendszerük az itthon is nagyon jól ismert Gema porfestő rendszereket gyártó céggel, melynek díjátadója nemrég volt az Indianapolisi egyetemen. Sok pályázó közül két pályázót választottak ki, akiknek fejenként 2500 $ ösztöndíjat adtak.

Mi is gratulálunk a nyerteseknek!

Scholarship_Winners_2017

Gabriella Bettegnies – Indiana University-Purdue University Indianapolis

Luke Groninger – Purdue Polytechnic Institute

PPG és Akzo Nobel. A két tudás nem egyesül!

AZ Akzo Nobel az utóbbi időben nagy változásokon ment (megy) keresztül. Még emlékszem arra az időre, amikor egy porfesték divíziós képviselőjük leült velem szembe és azt mondta, hogy: „Figyelj Attila! Itt van ez az Akzo nevű cég. Ez teljesen meg fogja változtatni a magyar piacot. A legjobb áron a legjobb minőség lesz”. Ezen jót mosolyogtam, majd az elkövetkező 8 évben learatták a magyar porfesték piac jórészét. 2010-ben Akzo megvásárolta a Rohm and Haas porlakk gyártót is. A tavalyi évben a növekedés érdekében megvásárolták a Basf Ipari Bevonatok részlegét, annak minden gyártási jogával és szabadalmával együtt. Ezzel nagy térhódítást nyertek a szélmalom és az autóipari piacon is. Az üzlet nagysága akkora, hogy a tavaly februárban megkötött üzlet átadása decemberig tartott, a teljes Akzo rendszerbe integrálás pedig 2018 év végéig fog tartani. Így lett az Akzónak két gyárral több: egy az Egyesült Királyságban egy pedig Dél-Afrikában.

festék

A PPG a világ egyik legnagyobb festék gyártója, világszerte 45000 alkalmazottal, 300 éves cégmúlttal. Itthon talán a Héra, vagy a Trilak néven lehet ismerős. Nagyon megható és örömteli programjuk a PPG Colorful communities™(https://www.youtube.com/watch?v=aovQQVnBprQ)

A PPG szerette volna a jövőben az Akzoval az együttműködésüket sokkal szorosabbra fűzni, mégpedig olyan formában, hogy összeolvasztanák a két céget, létrehozva egy gigantikus festékgyártó holdingot. Erre az ötletre az Akzo egyszerűen nemet mondott.

https://www.akzonobel.com/generic-content/proposed-separation-specialty-chemicals-and-rejection-unsolicited-indicative

Azt gondolom, hogy szakmailag iszonyatosan jó ötlet lenne, mert az a tudás, amit ez a két cég képvisel hatalmas. Ha nem egymás „túllicitálásán”, hanem együtt tekintenének a jövőbe, tényleg létrejöhetne egy társulás, ami még színesebbé tenné a világot. Ettől most jó messze kerültünk. És ne felejtsük el azt sem, hogy a piacot nem (csak) a szakmaiság irányítja, hanem ez egy kőkemény üzlet. Sajnos az első szempont a részvények ára, a részvényesek osztaléka. Ez van, ilyen világit élünk.

Nehéz időszak jöhet a bevonat gyártókra, avagy mi történik a Titan-Dioxidal (már megint)?

Mi is az a Titán-Dioxid? A természetben előforduló fehér színű titánoxid. Ezt nagyon sok iparban használják, jellemzően a krémekben, fogkrémekben is megtalálható. Nagyon érdekes és egyben megdöbbentő, hogy a világos porfestékeknek is az egyik alapanyaga.  

20160628091210_2372

Ez a fehér színű, világos festékeknél használt adalékanyag már megint, hasonlóan a pár évvel ezelőtti időszakhoz képest, amikor 5-10 %-kal, bizonyos speciális esetekben 30 %-kal is növelték a festék árát, komoly fejtörést okoz a porfesték gyártóknak. Történt ugyanis, hogy Európában leégett egy TiO2 gyár, Huntsman (övéké a gyár), ami Finnországban található és az európai piac 10 %-át szolgálta ki. A tűzeset január 30-án történt.1

A kereslet és kínálat egyensúly megtartásához február 6-án a Chemours (gyártó cég) áremelést vezetett be minden TiO2 termékre (miért is ne…), amit Észak –Amerikában, Kanadában, Ázsiában, Latin-Amerikában, Európában, Közel-Keleten, és Afrikában értékesítenek. Az áremelést március 1-től érvényesítik.2 Természetesen ezen áremelést a Huntsman is alkalmazza.3

Titan-dioxid Kína

Mi következhet ebből? Korábban már bevezettek bizonyos kvóta rendszereket. Ez kétféle úthoz vezetett. Vagy nem kaptuk meg időben a festéket, vagy drágábban kaptuk, mint azelőtt. Ezt a piac jól akceptálta, időben lettek értesítve a vevők, fel tudtunk készülni.

Vannak olyan festék gyártók, akik ezt az alapanyagot maguknak gyártják, így nem éreztetik ennek a hatását. Ez csak a gyorsaságban jó hír, mert a közgazdaságtan törvényei alapján mindenki árat emel.  Ez a piaci szemlélet.

A válság utáni időszakban volt egy kis idő fellélegezni, új munkákat vállalni, átgondolni a folyamatokat. Most egy újabb árnyék jöhet. Javaslom mindenkinek, hogy készüljön fel erre!

1http://www.plasticsnewseurope.com/article/20170201/PNE/170209994/huntsman-reports-fire-at-tio2-plant-in-finland

2https://www.chemours.com/news/news-releases/20170206-ti-pure-titanium-dioxide-price-increase.pdf

3http://www.huntsman.com/pigmentsandadditives/Applications/itemrenderer?p_rendertitle=no&p_renderdate=yes&p_renderteaser=no&p_item_id=998601351&p_item_caid=1083