Címke: porfestés

A szép tiszta munkakörnyezet

Pályafutásom alatt minden munkahelyemen minőségügyi rendszerekkel dolgoztunk. Kezdetben még ISO9002, majd ISO9001 rendszerek biztosították számunkra a megfelelősséget. A gondolkodási struktúrám kialakulásában nagyon nagy hatással volt rám Rajkovits Károly minőségbiztosítási tanácsadó, amit ezúton is köszönök neki!

Gyakorlatilag miről szólnak ezek a rendszerek? Arról, hogy hogyan tudjuk biztosítani a munkavállaló számára azt a környezetet, amivel a munkavállaló minőségi munkát tud végezni és a munkadarab gyártását hogyan tudjuk nyomon követni. Ebben a cikkben a munka környezetről és az alapvető feltételekről írok. 

Ha munkavállaló nem vigyáz az eszközeire, akkor a munkáltatóban felmerül a kérdés, hogy miért is vegyem meg a megfelelő eszközt, úgyis hamar tönkremegy, mert nem figyelnek rá. Ez már cégkultúrális kérdés.

Nekem a tapasztalatom az, hogy majdnem minden esetben, ahol eddig jártam a dolgozónak nem volt meg a megfelelő környezete a minőségi munkavégzéshez. Van ahol a szórástechnika, van ahol az előkezelés, van ahol az előkészítő gépek nagyon rossz minőségben, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Az elektromos kontaktról nem is beszélve. Hogyan várhatjuk el a dolgozótól, hogy minőségi munkát végezzen, ha nem teremtjük meg számára a megfelelő környezetet?

A legtöbb helyen és ténylegesen megemelem a kalapomat a kivételek előtt a porfestés alapvető környezeti elemek sincsenek biztosítva. Nincsen meg a megfelelő elektromos kontakt, meleg van a festőkabinban, nincsen megfelelő levegő, stb.

Ha az ember körülnéz egy porfestő kabin körül ilyen tisztaságot kell tapasztalnia. Ezeket a felvételeket jómagam készítettem Törökországban, egy három éves festőben, ami 3 műszakban üzemel.

Ha ilyen tisztaságot szeretne, és ezzel pénzt szeretne megtakarítani, mert minimálisra csökkenti az újrafestés költségeit, keressen minket bátran, szívesen segítünk.

VÁLLALATI FELELŐSSÉG, AVAGY ÓVJUK KÖRNYEZETÜNKET! II. RÉSZ

Rendszerek

Manapság rengeteg szabvány áll rendelkezésre, hogy a társadalmi felelősség problémáját enyhíteni tudja. Ezekről a szabványok alapértelembe nagyon hasznosak, ha tényleg betartjuk őket. Amíg viszont ezeket, ahogyan már korábban említettem meg lehet vásárolni, addig érdemi eredményt nem fognak elérni. Természetesen vannak kivételek, és kellenek is, hogy elinduljon a folyamat, hogy a cégek érezzék a társadalmi felelősséget is. Ezek a szabványok elérhetőek és nagy cégek meg is követelik a beszállítóiktól, hogy akkreditált tanúsítóval végeztessék el. Saját tapasztalatom, hogy, a korábbi munkahelyemen egy előre tervezett vevői audit során az auditor a festő üzemet is meg akarta nézni, aminek a vezetője én voltam. Annak ellenére, hogy az adott terméket nem kellett festeni.  A festőüzemben nem készültünk vevői látogatásra. A rendezetlenségen kívül még a környezetünkre sem figyeltünk oda, és vegyszeres láda volt a földes területen. Az auditor azonnal felfüggesztette a folyamatos gyártást a cégnél, mert nem figyelünk a környezetünkre, kárt okozunk benne. Nyílván nem szándékosan, inkább emberi figyelmetlenség volt, amire nem fektettünk kellő hangsúlyt.

Ahogyan megtettük, azokat az intézkedéseket, amik már garantálták, hogy a festő üzemből nem tud kijutni vegyszer a földre, újra lehetett gyártani a terméket. Akkor még nem értettem, hogy miért cselekedett így az auditor, miért állított le egy olyan terméket a festő üzem miatt, ami nincs is festve. Ma már értem, hogy ő is globálisan nézte a problémát. Amelyik cég nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, hiába tanúsított cég, nem gyárthat nekik. Ez ahhoz hasonló, hogy, akinek van középfokú nyelvvizsgája nem biztos, hogy ugyanaz az ember, aki tud is beszélni az adott nyelven. Ma már nem elég a papír, hanem érteni és tudni is kell. Én megértettem, a saját bőrömön tapasztaltam.

Manapság már Európában és Magyarországon is állami szabályzásokkal törekednek arra, hogy a vállalatok viseljenek felelős magatartást. Ez elég népszerű témakör a 21. században, amink elengedhetetlen pillére a fenntartható fejlődésnek. Sajnos napjainkban a közbeszédben a fenntartható növekedés terjedt el, de nem azonos a jelentésük.

A vállalati felelősség definíciója több szakirodalomban is megtalálható:

„Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.” (Watts, Holme [1998], 6.o.)

A hivatalos definíciókat azonban nem az utca embere alkotta. Ők azt veszik észre, hogy a helyi vállalkozás mit támogat: a helyi focicsapatot, vagy kiállítást, stb. A támogatás mértéke sem mindegy. A közösségi célú támogatás minősége mehet felfelé, illetve lefelé. Ez attól függ, hogy mennyiből mennyit adok. Adhatok egy koldusnak 5 Ft-ot, vagy adhatok 5000 Ft-ot is. De lehet, hogy csak 10 Ft-ból adtam, de lehet, hogy 100.000 Ft-ból. Attól függ, hogy miről mondok le.

Érdekes, hogy a cégeknél ez az adakozás kiszámítható, hiszen nyilvános és kötelező adat a cég árbevétele. Az arányok nagyon meglepőek, az adakozás mértékét az árbevételhez képest tized és század arányokban lehet mérni. Ez azt jelenti, hogy 100.000 Ft után 1 Ft-ot adományoznak. Ez ne adjon okot a félreértésre és joggal mondhatja egy cégvezető, hogy legalább adakozott, de ez nem elég sajnos. Ha elég lenne, a társadalomban nem lenne ekkora különbség emberek között.

A vállalati felelősség értelmezhetetlen a fenntartható fejlődés nélkül, amit a Brundtland Bizottság alkotott, mint kifejezést 1987-ben. A fenntartható fejlődés fogalmat a legtöbb ember nem ismeri, nem tudja mit jelent.

BCSDH-GfK 2006-os felmérése szerint az emberek 26 %-a állítja, hogy tudja mi az, azonban a valóság csak 3 %.

Fenntartható növekedést mondani fenntartható fejlődés helyett súlyos hiba. Olyan ez, mintha a környezetszennyezés és környezetvédelem szó lenne könnyen összekeverhető, vagy az élet a halállal.” Forrás: Tóth Gergely: A Valóban felelős Vállalat

A gazdasági szféra azonban viszonylag jól értelmezi a fenntarthatóságot. A nagyvállalatok megalkották saját optimalizált rendszerüket, melyet három alappilléből áll: társadalmi, környezeti, gazdasági. Ez a három alappillér lehet az alapja a fenntartható fejlődésnek. A társadalmi az alapvető társadalmi normákra épít, a környezeti a környezetünk védelmében megtett intézkedéseket, a gazdasági a profit, és a versenyképesség hosszú távú fenntarthatóságát.

Ezek alapján a könyvben szereplő vállalati felelősség definíciója így hangzik. „A Valóban Felelős Vállalat:

–          magát a rendszer részeként, nem „potyautasként”, tisztán sajáthaszon-maximalizáló egyedként értelmezi,

–          felismeri, hogy a fenntarthatatlanság (a környezet pusztulása és a fokozódó tár­sadalmi igazságtalanság) korunk legfontosabb kihívása,

–          elismeri, hogy a vállalatoknak és a kormányoknak gazdasági súlyukhoz mérten munkálkodniuk kell a megoldásokon,

–          őszintén felméri saját súlyát és hozzájárulását a problémákhoz (a legjobb, ha hozzájárulásának két-három fő területére koncentrál),

–          tervszerűen, koncentráltan és fokozatosan lényegi lépéseket tesz a fenntarthatóbb világért.” Forrás: Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy kinek is felelősek a vállalatok? A közgazdaság szerint a részvényeseknek, tulajdonosoknak. Van azonban egy elmélet, amit angolul stakeholder elméletnek neveznek, ami szerint a vállalat minden érintett fél számára felelőséggel tartozik. Ez az érintett-fél elmélet.  Nagyon nehéz azonban 10-15 féle csoportnak egyszerre megfelelni, hiszen a csoportok, vagy érdekek keresztezhetik egymást, nem mindenki ugyanazt szeretné.

Vannak pozitív és negatív példák a felelősségről, és a felelőtlenségről is. Pozitív például, hogy a réz, mint a Föld egyik legértékesebb ásványi kincse kifogyóban van. Ezt a vállalatok is felismerték, és kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami képes helyettesíteni a CFC-k (klórozott-flórozott szénhidrogén) gyártását. Ennek hatására az atmoszférikus ózonréteg újra növekszik.

Ez technológiai optimizmusra adhat okot, de tudomásul kell venni, hogy vannak vissza nem fordítható folyamatok. A helyettesíthetőség elmélete nem minden esetben működik. Gondoljunk csak a régen virágzó földdel rendelkező Izraelre, vagy Szaúd Arábiára. Ma elsivatagosodás tapasztalható ezeken a tájakon.

 

Vállalati felelősség, avagy óvjuk környezetünket! I. rész

Nemrégiben nagyon megérintett a vállalti felelősség, amiről korábban ugyan tudtam, de nem foglalkoztam vele. Lehetséges, hogy egyre idősebb leszek, úgy egyre jobban érdekel a környezet, és ez a vállalati mizéria. Tegnap esett a hó, lehet, hogy a környezetre gyakorolt hatásunk miatt? Nem szeretnék találgatni, és soha többet nem mondom azt, hogy csak ezt kidobom az ablakon, mert ez úgysem számít annyira kevés. Emberek! Itt környezettudatos gondolkodásra van szükség. Ebben a szakmában főleg!

Ez a téma több cikkből fog állni, kezdjünk is neki. A mai világban már az adatok nyitottak és nyilvánosak. Itt bárki megnézheti azt, hogy milyen mennyiségű és milyen veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékot adott le, vallott be.

http://web.okir.hu/sse/?group=EHIR

Megnéztem pár ismerős céget és nagyon ledöbbentem! Sokkal több a valós hulladék, mint amennyi a bevallásban szerepel. Tudom költséges a megsemmisítés, de hova is tűnt el akkor a be nem vallott hulladék? Lement a csatornán? Elégett a kert végében?

Emberek! Ébresztő! Felelősség!   

A kezdet

A CSR, mint mozgalom elindítójának Kenneth Goodpastert, aki üzleti etikával foglalkozott, valamint a válla­latirányítást oktató John B. Matthewst tartjuk, akik 1982-ben megjelentették saját gondolataikat, saját válaszaikat a „Lehet egy cégnek lelkiismerete?”  témával kapcsolatban. A válasz egyértelműen IGEN. Ma már a profitmotívum összeegyeztethető a környezeti és társadalmi értékekkel. Több cég a jobb időkben időt és pénzt költ a vállalati felelősségre, azonban rosszabb időkben, ahogyan azt tapasztalhattuk a nemrég véget ért világválságban egész egyszerűen luxusnak tartják, hogy olyan dolgokra pénzt áldozzanak, ami nincs közvetlen hatással a profitra.

Ennek a jelenségnek azért lehet érvényt adni, mert napjainkban jelen van a homo oeconomicus jellegű viselkedés, ami azt jelenti, hogy gazdálkodó ember. A gazdálkodó ember racionális, utilitarista és individualista, aki a legkisebb befektetés árán a legnagyobb nyereségre törekszik. A részvényesek viselkedését nem vizsgálják, hogy ők milyen felelősséget vállalnának a társadalom irányába, hogy csak a profit érdekli őket, vagy más környezetre, vagy társadalomra ható tényező is. Jelenleg a vállaltok felelőssége fel kell, hogy zárkózzon a profit fontossága mellé, különben nem lesz fenntartható a fejlődés.  Ha elfogynak a környezetünkben található ásványi kincsek, és nem tudunk miből gyártani, hiába van a legmodernebb technológiánk a nincsből nem tudunk megmunkálni, termelni, ezért a környezetünk felé nagy felelősséggel tartozunk. Legalább akkorával, mint a profitorientáltság felé.

A változások

A változások viszik előre a világot, mégis attól félünk a legjobban. Amint egy változat divat lesz, akkor viszont mi is követjük. 100 felbukkanó ötletből azonban csak 3 ötlet lesz hosszútávon fenntartható. Érdekes megvizsgálnunk a beépülési reakciók öt fázisát:

 

ELTELT IDŐ TIPIKUS REAKCIÓ KI FOGLALKOZIK VELE?
ELŐSZÖR „Hagyjanak békén, minket ez nem érint.” Senki.
5 ÉV UTÁN „Jó, jó, igazuk van, de mi mindent megteszünk.” Valamelyik vezető,

de nagyon ritkán.

10 ÉV UTÁN „Igen, ez a mai vállalatok legfontosabb kötelessége. Mi konkrétan ezt és ezt tesszük.” Szakemberek,

új szakterületi vezető.

15 ÉV UTÁN „Igen. Mi élenjárunk ebben.” Felsővezető és szakemberek együtt.
20 ÉV UTÁN „Persze, de hát miért kell ezt mondani. Nem természetes?” Külön talán senki vagy bárki, de mindenkinek a „vérében van”.

Vállalati reakciók tartós külső hatásokra. Forrás: Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat

Ha külső hatás folyamatos és egyenletes ingereket képez egy cégvezetőben, akkor 5 év múlva elkezd foglalkozni a témával mélyebben. A változás 10 év után intézményesül, ami azt jelenti, hogy már szakemberek dolgoznak vele. Érdekesség, amit a saját tapasztalatommal is alá tudok támasztani, hogy a környezetvédelem manapság a 3. szinten jár. A korábbi munkahelyeimen mind szelektíven gyűjtöttük a hulladékokat, és minden helyen tanúsított környezetirányítási rendszert hoztunk létre. Érdekesség továbbá, hogy a könyvelés is az első pontból indult, manapság pedig a négyesben van. Az ötös pontig a profit és a versenyképesség jutott el. Minden dolgozóban tudatosult, hogy a munkája során profitot kell termelnie, ez egy manapság jól működő vállalat alaptulajdonsága. Több szakember, több véleménnyel rendelkezik, hogy hova fog jutni a vállalati felelősség tudatosulása.  Tóth Gergely véleménye, hogy az 5. szintig fog eljutni, mert a természetet és társadalmat mozgató törvényszerűségek alapján a jelenlegi helyzet nem tartható fenn hosszútávon. Ezek a törvényszerűségek megtalálhatóak a fizikában is, mégpedig, hogy minden egyensúlyra törekszik. Egy fizikai törvényt nem lehet befolyásolni. Ahhoz, hogy egy repülő repüljön, be kell tartani az aerodinamikai törvényeket. Ha ezeket nem tartjuk be az építésénél a repülő le fog zuhanni, vagy nem fog tudni felszállni (Daniel Quinn – 1992).

A kérdés az, hogy van-e elég jel, ami arra mutat, hogy baj van. Az entrópia, vagyis a világvége egyszer be fog következni a termodinamika törvényei alapján. Feladatunk, hogy ez az „egyszer” minél később legyen, és a „Gazdaság” motorral rendelkező repülőnk minél tovább repülhessen. Manapság a vállalati szféra egyre erősebb, ezrét a vállalatoknak kell ezt a motort karbantartania, fejlesztenie.

Folytatása következik!

Szűrőpatron – megfelelő karbantartás

„A legnagyobb veszteség, ami érhet Téged,

Ha van ugyan technikád, de áll a géped!”1

Nagyon jó barátom mondása a fenti szólás, amit ő konkrétan teherautókon keresztül vezetett le nekem. Fuvaros példával élve: ha van teherautód, de nem megy, mert otthon áll, az a legnagyobb veszteség az üzletedben, ha fuvarozó vagy. Ez van a festő üzemekben is, ha valamilyen oknál fogva nem megy a termelés.

Mostanában elég sok helyen jártam, és szinte sehol nem tartják karban a szűrőpatronokat, és általában a festő üzemeket sem. Valahogyan ez a havi karbantartás a legtöbb porfestő üzemben elmarad. Ahol jártam szinte kivétel nélkül a gyártó leírja azt, hogy minek kell megfelelnie, milyen legyen az üzem állapota, ahhoz, hogy jó minőségben tudjanak festeni.

Van ahol láttam karbantartási tervet, és van ahol még azt sem. De ezeknek a dokumentumoknak a minősége is nagyon gyenge.  A festő többségét nem csak olajozni kell, hanem megfelelően karban is kell tartani. Ez a cikk konkrétan az utószűrők karbantartásáról szól, a Nanosurfaceben létre is hoztunk egy külön modult rá.

Ha kinyitok egy kézikönyvet, akkor az alábbiakat találom benne:

–          napi karbantartás

–          heti karbantartás

–          havi karbantartás

–          fél éves karban tartás

Ha most egy terembe lennénk nem sokan emelnék fel a kezüket, hogy ilyen sűrűn karban tartják a szűrő egységeket. De miért is jó ez? Az első és legfontosabb dolog, ha valaki már életében festett festőkabinban tudja, hogy megfelelő legyen az elszívás. Ha nincsen megfelelő elszívás nem lesz megfelelő a látása a festőnek, és a szórásképe a pisztolynak. Elég kellemetlen olyan helyen festeni, ahol pl. folyamatosan az ember szemébe esik bele a porfesték, még akkor is, ha van rajta védőszemüveg.  Ebből egy nagyon káros dolog adódhat, mégpedig a nem megfelelő minőség. És akkor kezdődik a vita. A festő azt mondja, hogy nem látott jól, üzemvezető, vagy csoportvezető meg nem érti, hogy miért lett rossz a minőség, amikor múltkor még ugyanez a darab festése jó volt. És nem tud szállítani időben, és …. lehetne sorolni, de azt hiszem mindenki tudja, hogy miről írok, volt már benne része.

Az újra festés az egyik legrosszabb dolog, ami egy festőüzem életében történhet. Csiszolni, vagy maratni, újra festeni. Ennek költségei vannak, amivel jobb esetben a kalkulációnál számolt valaki. És annak is költségei vannak, ha valamit újra festek, mert nem tudok abban az ütemben haladni, amiben szerettem volna.

Nézzük, hogy mit javasol egy festő kabin gyártó, hogyan tartsunk karban a patronos szűrőket és általában körülötte:

Naponta: A nyomáskijelzőnél jegyezzék fel az értékeket és hasonlítsák össze az eredeti nyomásértékkel. Amennyiben eltér a gyártó által megadottól azonnal jelezze a gyártónak.

Hetente: Utószűrő a tisztalevegő kamrájában ellenőrzik a porlerakódást, a szűrőház ajtaja fölötti megfigyelő nyíláson keresztül, a por lerakódása utal a hibás szűrőelemekre (szűrőelemek cseréjét ld. az utószűrő kezelési leírásában). Mindegyik olajleválasztót ellenőrzik és esetleg ürítik (amennyiben olajat tapasztaltak, a levegő előkészítését épületoldalról ellenőrizzék).

Havonta ellenőrizze, hogy a komponensek közötti elektromos ellenállás alacsonyabb 106 Ohm-nál.

Félévente: Manosztát mérővezetékeit a manométernél leakasztják és azt a manométertől a mérési pont felé (vezeték kezdete) átfújják.

Matematikailag így néz ki egy átlagos festő üzemnél (éves kapacitás 400.000 m2)

Kieső termelési idő selejt miatt (h) 4
Termelés óránként (Ft)                 120 000
Selejtegységenkénti termelés kiesés (Ft)                 480 000
Havi festék felhasználás (kg) 2000
Festék átlagos értéke (Ft/kg) 2000
Havi festék felhasználás (Ft)             4 000 000
Havi festék spórolás (5 %)                 200 000
Szűrő tisztítás költsége (30 szűrőpatron esetén)                 210 000
Havi megtakarítás összesen (30 szűrő patron esetén)                 470 000   

A táblázat havi 4 óra újra festéssel számol, és nem számolja a szűrőpatronok élettartamának meghosszabbodását.  Ezek alapján, amennyiben nem tisztítja rendszeresen a szűrőket havi 470e Ft-tól esik el.

A kérdés az, hogy ez finanszírozható-e a jövőben? Amennyiben nem, ajánlom magunkat:

Karbantartás – szűrőpatron tisztítás

 

 

 

 

1 idézet Turi Péter: És ez tényleg így történt

A rozsdásodás

A Wikipédiában nagyon szépen le van írva, hogy mit nevezünk rozsdának, rozsdásodásnak. Nekünk az egyik fő feladatunk, hogy ezt a folyamatot a lehető legkisebb mértékre, vagy teljesen nullára csökkentsük. rozsda-korlat2

Nemrég Magyarország egyik legjobb fürdőjében jártam.

Nagyon élveztem a fürdőzést, pihenést, de van pár dolog, ami mellett nem tudtam elmenni, és megerősített abban, hogy ismereteimet tovább fejlesszem. rozsda-szeprozsda-fogasTörtént ugyanis, hogy nem tudtam nem észrevenni a fürdőben a rozsdafoltokat, illetve a korlát kopását. Hogy ezeket mi okozza? Egyszerű tervezési hiba. A nagyon párás környezet a hibás, illetve a korlát esetében az emberi kéz savassága. Egy high-tech technológiával felszerelt fürdőben ez elég irracionálisan néz ki. Általában a végtermék árának 10 %-a a felületkezelési költség. Amennyiben ez a 10 % nem megfelelő, akkor a komplett termék értékét akár a felére, vagy még lejjebb is csökkentheti. Számolja ki, hogy amennyiben felületkezelési tervezési szakértőhöz fordul a 10 %-hoz mennyi adódik hozzá költségként. Tapasztalataink alapján 0,1-0,5 %. A reális összehasonlításhoz a másik oldal, hogy egy esetleges rozsdásodás akár 50 %-ba kerül a termék értékéhez képest, nem beszélve a cég jó hírnevéről.

 

Amennyiben szeretné a fenti képeken látható helyzeteket elkerülni már a felületkezelés tervezésekor kérje szakértőink tanácsát!

Porfestékek tárolása

festekraktarNagyon kevés olyan üzem van, ahol a festékeket a gyártó előírásai alapján tárolják. És ahol még a FIFO elvet is betartják még kevesebb.

Már a tervezési fázisban érdemes a festékeket az előírt módszereknek megfelelően tartani, figyelembe véve a festékek szavatossági idejét.  Ma már olyan nagyon könnyen elérhető technológiák vannak, amik költségben elenyészőek ahhoz képest, ha egy porfestéket ki kell dobnunk. A festékek raktár kialakítását már a festőüzem tervezési szakaszánál is figyelembe kell venni, ügyelve arra, hogy a megfelelő hely nem csak hőmérsékletében, hanem logisztikájában is megfelelő legyen. Közel a festőkabinhoz, legye benne hely festéket visszamérni, nyomon követni.

kovesedes-a-festekbenHa a festékben a térhálósodás folyamata elkezdődik, azt nem lehet visszaforgatni. Egész egyszerűen megkövesedik a csipsz-a-festekbenfesték. Előfordulhat az is, hogy szabad szemmel még nem látható. Ilyenkor nagyon nagy károkat tud okozni, ha a festék bejut a rendszerbe és eltömít, eldugít, esetenként szennyez.

A jó hír, hogy a Nanosurface Teamnek komplett rendszere van a festékek kezelésére, amivel gazdaságosan kezelheti festékeit. Keressenek bátran, szívesen segítünk!

Szárazjeges tisztítás

A festő üzemek többségében a karbantartás, mind a festett felület minőségére (festésbe hulló szennyeződés), mind az audit során tapasztalható esztétikára, és a gépek állapotára is hatással van. A legtöbb üzemben a karbantartásos tisztítás több napot vesz igénybe. Ha pl. a konvejor szállítóláncot tisztítjuk csak az a kifűzéssel és a tisztítással/égetéssel együtt 5-6 műszak lehet 200 m hossz esetén. Az előkezelő sor fúvókái, kádak tisztítása, motorok tisztítása bizony mind-mind rengeteg idő. Szétszedni, tisztítani, összeszerelni.

Ezeket az időket nagymértékben lehet csökkenteni egy úgynevezett szárazjeges tisztítási módszerrel. Ez a technológia a hőtágulás elvén működik. A felületről eltávolítandó anyag, a szárazjég nagyon alacsony hőmérséklete miatt zsugorodik, és ezáltal megszűnik az alatta levő felülethez való tapadása.

Több cég foglalkozik ma már szárazjeges tisztítással, de nem szabad olyan cégekre bízni ezt a karbantartást, akinek nincsen benne rutinja, nem vállal érte felelősséget, és nem auditált a Nanosurface Team által. Spóroljon meg időt és energiát, csökkentse a termelés kiesés költségeit a tizedére. A részletekért kérje szakembereink tanácsát!

A szárazjeges tisztítás gyors és nagyon hatékony. Lássunk pár
előtte-utána képet:

motor-elottemotor-utana

konvejorpalyaelotte konvejorpalyautana

 

 

 

 

 

 

 

 

tisztitas-elotttisztitas-utan

A ciklon

ciklonA ciklon gyakorlatilag egy porleválasztó egység, aminek segítségével a por visszanyerés, és a színcserék is gazdaságosabbá tehetőek. Működése nagyon egyszerű: egy fordított kúp formában (lefele szűkül) elszívjuk a festékport. A port és a levegőt a ciklon segítségével szétválasztjuk. Általában egy vibrációs szűrővel (szita) megszitáljuk a port, az így kapott festéket visszaszállítjuk és keverjük a kifestendő friss porral a gyártó által megadott arányban.
ciklonlevegoszuroA levegőt pedig egy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk és vissza tápláljuk az üzembe.
A ciklon is, mint minden gép egyedi karbantartást igényel. Kéthavonta érdemes a ciklont karbantartani, kitisztítani a gyártók által javasolt módon.

ciklon-also-3

A ciklon belsejében az áramlás következtében letapadhatnak festékek, amik később leválnak a felületről és szennyezni fogják az éppen aktuális festést.

ciklon-szuroA ciklon szitáját is érdemes minden színcserénél ellenőrizni, több darabot tartani belőle. Több helyen alkalmazzák a világos/sötét elvet, így 2 db szitával biztonságosabban lehet festeni.

Összességében a ciklon egy jó alap rendszer részét képezi, de nagyon kell rá figyelni, hogy a megfelelő karbantartások el legyenek rajta végezve. Ezekben a karbantartási utasítások létrehozásában, a karbantartási rendszer kidolgozásában kérje szakembereink tanácsát.

Előkezelés: mártásos vagy szórásos?

A két legelterjedtebb előkezelési forma a mártásos vegyi, vagy a szórásos vegyi előkezelés. Mindkettőnek előnye és hátránya is van, ezt vizsgáljuk most meg.

sesz_n01A szórásos előkezelés nagy előnye, hogy a kezelendő tárgyat mechanikai hatás is éri. Ez azt jelenti, hogy a tárgyon lévő szennyeződést nyomás hatására is eltávolodik. Gondoljunk csak bele, ha otthon mossuk a kocsit egy slaggal (a vége csupasz), akkor az autónkon lévő szennyeződést benedvesítjük. Ha befogjuk a slag végét, úgy, hogy az ujjunk mellet jöjjön a víz, megnő a nyomás, és ezáltal a szennyeződések nagy részét le tudjuk veretni az autónkról. Itt is ugyanez a helyzet áll fent. Általában automatizált vonszoló pálya és szórókoszorúk segítségével automatizálható. Hátránya, hogy, amikor az előkezelő alagútban van a nagyon alakos munkadarab, akkor nem mindenhol éri megfelelően a vegyszer, illetve a víz. Ahol sík lemezek előkezelése, vagy ahhoz hasonló munkadarabok előkezelése folyik gazdaságosabb, mint a mártásos eljárás. Általában a azonos pályán van, mint a festékszóró kabin.

IMG_2006A mártásos eljárás, amikor kádakba egy daru segítségével bele mártjuk a munkadarabot. Itt nem éri mechanikai hatás, viszont biztosan bejut mindenhova a vegyszer, vagy a víz. Ez nagyon nagy előny egy alakos munkadarabnál. Hátránya, hogy a vegyszereket jóval erősebbre kell beállítani. A legtöbb esetben nincsen egy pályán a festőkabinnal, tehát előkezelés után a darabokat át kell akasztani. Ez a hatékonyság romlását eredményezheti, és sokkal komolyabb logisztikai kihívás.    

Esztétika II: nyers felület előkészítése porfestéshez

poros felületTöbbször előfordul, hogy festés után látszódnak különböző mechanikai sérülések, amik megmunkálás során keletkeztek, de legtöbbször szinte észrevehetetlen.

Ezek nagyon könnyen megelőzhetek, ha betartjuk az alábbi szabályokat.

A nyers felület legyen…

  • egyenletes

csiszolás +PEMRétegvastagság mérővel mérhető nyers felületek átmérése esetén a tűréshatár ± 4 μm. Amennyiben festés előtti érték túllépi a megengedett határértéket a festés után mért rétegvastagság nem lesz megbízható.

  • mechanikai sérülésektől (karcok, benyomódások stb.) és sorjától mentes.

Festés után fokozottan látszódnak ezek a hibák.

  • rozsdamentes

nyers rozsdás felületRozsdás, oxidált alkatrészeken a porfestésnek nem megfelelő a tapadása, ami a festék későbbi leválásához vezet. A korrózió elkerülhető a zárt, száraz helyen történő tárolással, az alkatrészek szilikonmentes korróziógátló olajjal történő bevonásával, szöszmentes kesztyűben történő mozgatással.

  • szilikon és szilikon származék mentes

Ezeket az anyagokat a porfestés előtt lehetetlen felismerni, és csak a beégetés után derül ki hogy az alapanyag szilikon szennyezett volt. A felületen lévő szilikon származékokat az előkezelős sor nem tudja eltávolítani, ennek következtében a felületen a festék kráteresedni fog. Szilikon nem csak a gyártásban használt kenőanyagok során kerülhet fel a felületre, hanem egyszerű – dolgozók által használt – kézkrémekkel is. 

  • szennyeződésektől mentes

A szennyeződések egy része hőhatás következtében leválik vagy gázosodni kezd, melyek felületi hibákat eredményeznek a festett felületen.

  • feliratoktól és ragasztóanyagoktól/címkéktől mentes

Ezeket a feliratokat érdemes eltávolítani, mert az előkezelő mosók többsége nem viszi le a felületről. Ilyenek a különböző ragasztó anyagok, etikettek.

  • zsír- és olajmentes furatok, menetek

A zsír és olajmaradványok a beégetés során cseppfolyóssá illetve gőz halmazállapotúvá válnak, a belső üregekben elkezdenek cirkulálni és a réseken illetve a hegesztési varratok zárványain keresztül nagy nyomással a külső felületre kerülnek és megakadályozzák a festék megfelelő tapadását, esztétikáját.

Lézervágott felület

 Nagyon fontos, hogy a lézervágás nitrogénes technológiával történjen. Más technológia alkalmazásával történő lézervágás esetén a lézervágott részen oxidált felület keletkezik. Ezeken a felületeken, éleken az oxidáció miatt a festék tapadása nem megfelelő.

Préselt csapok, csavarok és lemez visszahajtásokfestett kiforrt a furat mellett

Fontos, hogy a préseléssel rögzített csapok csavarok rögzítési felületénél ne maradjon zsír vagy olajszármazék, mert ez a beégetés során tapadási problémát okozhat.

Szintén hiba forrása lehet a lemezalkatrészek esetében a visszaperemezés, amennyiben a visszaperemezésnél a két lemez távolsága nem éri el a 2 mm távolságot.

Horganyzott alkatrészek

A horganyzás során keletkezett felületi egyenetlenségeket, megfolyásokat, zárványokat a festés előtt el kell távolítani, mert esztétikai nem megfelelősséghez vezethet.

A jobb festéktapadás és a kigázosodási lehetőség csökkentése érdekében a festés előtt célszerű az alkatrészeket homokszórással „megködölni“ vagy átcsiszolni.

Forrasztás, hegesztésnyers hegesztés

Forrasztás és hegesztés esetén a felületen üvegszerű bevonat keletkezik, amit el kell távolítani. A forrasztás során a hő hatására az alkatrészen található olaj és zsír maradványok elégnek és korom és oxidáció jelentkezik.

Ezeket a nem kívánatos melléktermékeket szintén maradvány mentesen el kell távolítani a festendő felületről. Lágyforrasztás esetén a beégetési hőmérséklet (180-200°C) hatására a forrasztóanyag kiolvadhat.

Öntvények

Minden öntvény alkatrészből gáz szabadul fel a beégetés során, ami hólyagosodást okoz a festett felületen valamint az öntvény anyagában is. A magas beégetési hőmérséklet kedvező a lunkerek erősödésének. Az öntvény felületét érdemes az előkészítés során simára csiszolni, ezt követően homokszórással a csiszolóanyagokat eltávolítani.

Intenzíven tapadás gátlóval kezelt öntvényformából visszamaradt tapadás gátló negatívan hat a festés minőségére.

Ajánlásunk a csiszoló anyagokra szemcseméretére vonatkozóan.csiszoló papír (5)

Gépi csiszolás: minimum P100; P120

Kézi csiszolópapír: minimum P220

Érdemes minden esetben festés előtt egy próbát készíteni, hogy mi az a minimum csiszoló szemcseméret, ami még hatékony, és nem okoz esztétikai problémát festés után.