Címke: felületkezelés

Esztétika II: nyers felület előkészítése porfestéshez

poros felületTöbbször előfordul, hogy festés után látszódnak különböző mechanikai sérülések, amik megmunkálás során keletkeztek, de legtöbbször szinte észrevehetetlen.

Ezek nagyon könnyen megelőzhetek, ha betartjuk az alábbi szabályokat.

A nyers felület legyen…

  • egyenletes

csiszolás +PEMRétegvastagság mérővel mérhető nyers felületek átmérése esetén a tűréshatár ± 4 μm. Amennyiben festés előtti érték túllépi a megengedett határértéket a festés után mért rétegvastagság nem lesz megbízható.

  • mechanikai sérülésektől (karcok, benyomódások stb.) és sorjától mentes.

Festés után fokozottan látszódnak ezek a hibák.

  • rozsdamentes

nyers rozsdás felületRozsdás, oxidált alkatrészeken a porfestésnek nem megfelelő a tapadása, ami a festék későbbi leválásához vezet. A korrózió elkerülhető a zárt, száraz helyen történő tárolással, az alkatrészek szilikonmentes korróziógátló olajjal történő bevonásával, szöszmentes kesztyűben történő mozgatással.

  • szilikon és szilikon származék mentes

Ezeket az anyagokat a porfestés előtt lehetetlen felismerni, és csak a beégetés után derül ki hogy az alapanyag szilikon szennyezett volt. A felületen lévő szilikon származékokat az előkezelős sor nem tudja eltávolítani, ennek következtében a felületen a festék kráteresedni fog. Szilikon nem csak a gyártásban használt kenőanyagok során kerülhet fel a felületre, hanem egyszerű – dolgozók által használt – kézkrémekkel is. 

  • szennyeződésektől mentes

A szennyeződések egy része hőhatás következtében leválik vagy gázosodni kezd, melyek felületi hibákat eredményeznek a festett felületen.

  • feliratoktól és ragasztóanyagoktól/címkéktől mentes

Ezeket a feliratokat érdemes eltávolítani, mert az előkezelő mosók többsége nem viszi le a felületről. Ilyenek a különböző ragasztó anyagok, etikettek.

  • zsír- és olajmentes furatok, menetek

A zsír és olajmaradványok a beégetés során cseppfolyóssá illetve gőz halmazállapotúvá válnak, a belső üregekben elkezdenek cirkulálni és a réseken illetve a hegesztési varratok zárványain keresztül nagy nyomással a külső felületre kerülnek és megakadályozzák a festék megfelelő tapadását, esztétikáját.

Lézervágott felület

 Nagyon fontos, hogy a lézervágás nitrogénes technológiával történjen. Más technológia alkalmazásával történő lézervágás esetén a lézervágott részen oxidált felület keletkezik. Ezeken a felületeken, éleken az oxidáció miatt a festék tapadása nem megfelelő.

Préselt csapok, csavarok és lemez visszahajtásokfestett kiforrt a furat mellett

Fontos, hogy a préseléssel rögzített csapok csavarok rögzítési felületénél ne maradjon zsír vagy olajszármazék, mert ez a beégetés során tapadási problémát okozhat.

Szintén hiba forrása lehet a lemezalkatrészek esetében a visszaperemezés, amennyiben a visszaperemezésnél a két lemez távolsága nem éri el a 2 mm távolságot.

Horganyzott alkatrészek

A horganyzás során keletkezett felületi egyenetlenségeket, megfolyásokat, zárványokat a festés előtt el kell távolítani, mert esztétikai nem megfelelősséghez vezethet.

A jobb festéktapadás és a kigázosodási lehetőség csökkentése érdekében a festés előtt célszerű az alkatrészeket homokszórással „megködölni“ vagy átcsiszolni.

Forrasztás, hegesztésnyers hegesztés

Forrasztás és hegesztés esetén a felületen üvegszerű bevonat keletkezik, amit el kell távolítani. A forrasztás során a hő hatására az alkatrészen található olaj és zsír maradványok elégnek és korom és oxidáció jelentkezik.

Ezeket a nem kívánatos melléktermékeket szintén maradvány mentesen el kell távolítani a festendő felületről. Lágyforrasztás esetén a beégetési hőmérséklet (180-200°C) hatására a forrasztóanyag kiolvadhat.

Öntvények

Minden öntvény alkatrészből gáz szabadul fel a beégetés során, ami hólyagosodást okoz a festett felületen valamint az öntvény anyagában is. A magas beégetési hőmérséklet kedvező a lunkerek erősödésének. Az öntvény felületét érdemes az előkészítés során simára csiszolni, ezt követően homokszórással a csiszolóanyagokat eltávolítani.

Intenzíven tapadás gátlóval kezelt öntvényformából visszamaradt tapadás gátló negatívan hat a festés minőségére.

Ajánlásunk a csiszoló anyagokra szemcseméretére vonatkozóan.csiszoló papír (5)

Gépi csiszolás: minimum P100; P120

Kézi csiszolópapír: minimum P220

Érdemes minden esetben festés előtt egy próbát készíteni, hogy mi az a minimum csiszoló szemcseméret, ami még hatékony, és nem okoz esztétikai problémát festés után.

Esztétika

felületen kicsiEgy nagyon érdekes fogalom. Minden embernél szubjektív. Ami nekem tetszik, nem biztos, hogy tetszik másnak, ami nekem nem tetszik, lehet, hogy másnak igen.

Ez a felületkezelő iparban több problémát is felvet, azonban mindegyik megelőzhető, vagy minimalizálható, olyan minták és dokumentumok készítésével, amivel mindkét fél egyetért.

Pl.: az üzemek többségében nincsen levegő szűrés, ami azt jelenti, hogy a levegőben szálló por beleéghet a frissen festett munkadarabba. Ez tud okozni olyan hibákat, ami az esztétika rovására megy.

De hogyan tudjuk ezt megelőzni, mi kell, hogy elkerüljük a hibákat:

          képességaudit

          dokumentáció létrehozása

          határminták

Ha ez a három alapvető dolog közül bármelyik is hiányzik nem megfelelőség lesz a következmény.

Cégünk mindhárom dologban tud segíteni.

képességKépességaudit: szakembereink kielemzik az adott cég képességeit, és javaslatot tesznek arra, hogy az adott termék felületkezelésére alkalmas-e.

 

dokumentáció2Dokumentáció létrehozása: teljes átvételi dokumentációt hozunk létre, amiben szabályozzuk, keretek közé szorítjuk az esztétikát, mint kifejezést.

 

határmintaHatárminták: segítünk határmintákat létrehozni. Modellezzük a hibákat, kioktatjuk a dolgozókat, inspektorokat. Az oktatási rendszert hozunk létre, amivel az új belépők oktatása egyszerűbbé, könnyebbé válik.

 

Amit vállalunk

untitledEgyedi szolgáltatásunk keretében a helyszínen tudjuk vállalni a termékek festés technológiájának kidolgozását. A konkrét termékre vonatkozóan a fizikai munkán át (festésen) a teljes fényképes, videós és papír alapú dokumentáció létrehozását. Teljes mértékben igazodunk az igényekhez, legtöbbször hétvégén, illetve éjszaka dolgozunk, ezzel is biztosítva az üzem folyamatos termelését.

Automation concept. Isolated on white

Komplett festő technológiák kidolgozását is vállaljuk, segítünk a megfelelő alvállalkozó, beszállító auditálásában, kiválasztásában.

Ha szükséges hosszú távra is tudunk festőt, festő technológust biztosítani.

Mindenben segítünk, keressen bátran!

A sóköd teszt

sóködEgy festett mintalemezt fémig megvágnak, és egy olyan kamrába teszik, ahol sóködöt permeteznek rá, megadott hőmérsékleten. A fémig levágott résznél elkezd rozsdásodni a lemez, és a festék alározsdásodásának mértékét mérik mm-ben. 1000 óra sóköd vizsgálatnál 1 mm-es alározsdásodás 30 év minőségnek/garanciának felelhet meg. Ezt az eljárás a festék tapadásának minőségét, vagyis az előkezelés minőségét is meghatározza. Célszerű minden technológia, előkezelő vegyszer változtatásnál, vagy két évente elvégeztetni. Nem olcsó eljárás, és időben sem kevés, de nagy biztonságot adhat ennek az értéknek a tudomásul vétele.

Rácsvágás

Rácsvágás

Ez egy roncsolásos eljárás, amivel a legegyszerűbben ellenőrizhetjük a festék tapadását. A festéket fémig levágjuk a szabvány szerint (MSZ EN ISO2409) megadott pengetávolságú késsel (általában 6 kés egymás mellett, 0-60 mikron 1mm, 61-120 mikron 2 mm, 121-250 mikron 3 mm pengetávolság). Ekkor hat db párhuzamos vonalat kapunk. Ezzel merőlegesen megismételjük a vágást, és ezen a rács felületen ellenőrizzük azt, hogy a vonalak találkozásánál mennyire jött le a festék.

Egysége Gt, osztályozása a következő ábra szerint történik:

A rácsvágás vonalai teljesen simák, a festett felület sehol sem sérült, nincsenek a vonalak felpattogva. Minősége: Gt 0, kiváló.

 

A rácsvágás érintőpontjain kisebb felszilánkosodás, felpattogzódás látható, a sérülések a rácsvágott felület kb. 5%-a. Minősége: Gt 1, jó.

A rácsvágás csíkjai teljes hosszúságban sérültek, vastagabb szélesebb a sérülés. A vágóvonalak metszéspontjaiban kisebb felpattogások láthatóak. Sérült felület kb. 15%. Minősége: Gt2, közepes.

A vágóvonalak teljes hosszúságban sérültek, a közterületekben a sérülések részleges vagy akár teljes mértékűek lehetnek. Sérült a felület kb. 35%-a.Minősége: Gt 3, rossz.

 

A vágott felületen durva nagymértékű sérülések jelentkeznek akár több sávszélességben. A sérült felület kb. 65%. Minősége: Gt 4, nagyon rossz.

 

Gt5-ös fokozat, ami már a Gt 4-es osztályzatba sem sorolható.

Mivel ez roncsolásos eljárás, célszerű mintalemezen elvégezni, amely végig kísérte a festett terméket.

A fényesség

fényességA fényesség porfestés esetén nem szabályozható, azt a gyártó határozza meg. Természetesen, ha a gyártó által előírt paraméterekkel dolgozunk, ez csak akkor igaz.

Sokan tévesen hiszik azt, hogy bizonyos szögben visszaverődő fény visszaverődött százalékát mérjük. Ez így nem igaz, nincsenek százalékos értékek. Ezt egységben mérjük mégpedig a mérendő felületről tükörirányban visszaverődött fényáram és egy 1,567 törésmutatójú üvegről tükör irányban visszaverődött fényáram hányadosa. A legelterjedtebb a 60 fokos fényvisszaverődés értékének mérése.

 A gyártók két módon különböztetnek meg festékeket.

1, EU változat

20 egység alatt matt

20-80 egység között: selyemfényű

80-100 egység között: fényes

2, Angolszász változat

20 egység alatt: matt

20-40 egység között: félmatt

40-90 egység között: félfényes

90 egység között: fényes

Ha egy felület 20 egység alatt van, szinte már semmilyen fényt nem ver vissza, 90 egység felett pedig tükröződik a felület, borotválkozásra alkalmas.

A fényesség 1 év alatt kb. 50 %-át veszti el, ezért két módszer a legelterjedtebb. Vagy a selyemfényűnek (félfényesnek) a felső határára írnak elő (ált. 80 egység), vagy eleve mattot. A festő ismerőseimnek az otthonában szinte csak matt felületek találhatóak.

Erre alkalmas készüléket is vehetünk, bár porfestésnél nem nagyon tudunk a paramétereken változtatni, csak a gyártótól tudunk rendelni más fényességű festéket. A fényességmérő műszerek is digitálisak napjainkban. A felületre helyezve kiírja a mért értékeket.  (MSZ EN ISO2813-fényesség mérési szabvány).

Előkezelés: foszfátozás + passziválás

cink-foszfatozas2

Lássuk a tankönyvi anyagot a foszfátozásról, lentebb pedig a hétköznapi ipari felhasználásban mit is jelent ez.

Foszfátozáskor a fém felületén – a foszfátozó oldat összetételétől függően – vas-, cink- cink-kalcium- vagy mangántartalmú kristályokból és/vagy elegykristályokból álló foszfátréteg alakul ki. Viszonylag új eljárás a szerves oldószeres foszfátozás, amelynél az eljárás után a vékony vas és cink-foszfát réteget még szerves polimer film is borítja.

A munkadarabok alapanyaga rendszerint vas, szénacél vagy gyengén ötvözött acél, de lehet alumínium, cink és ötvözetei is.

A foszfátozás alkalmazásának fontosabb területei:

  • korrózió elleni védelem (zsírokkal, olajokkal kombinálva),
  • közbenső réteg, a szerves (festék vagy műanyag) bevonatok tapadásának és korrózióállóságának növelésére,
  • felületi súrlódások csökkentése hidegalakítási műveletekhez,
  • kopás csökkentése egymáson csúszó gépalkatrészeknél,
  • elektromos szigetelés stb.

A foszfátozási művelet történhet bemerítéssel, szórással vagy ritkán ecseteléssel.

Valamennyi foszfátréteg képződését, szerkezetét és tulajdonságait számos tényező befolyásolja, amelyek között a legfontosabbak:

  • az alapfém minősége, felületi érdessége,
  • a felületelőkészítés módja,
  • az öblítési körülmények,
  • a foszfátozás műveleti feltételei (az alkotók koncentrációja un. pontszáma, hőmérséklet, kezelési idő, stb.).

A megfelelő minőségű bevonat kialakításához a munkadarab kifogástalan zsírtalanítása, oxidmentesítése valamint alapos vizes öblítés, egyes esetekben aktiválás szükséges.

7.1.VASFOSZFÁTOZÁS

Vas-foszfát rétegeket elsősorban vason, acélon állítanak elő. Az eljárás a nem rétegképző foszfátozáshoz tartozik.

Fő felhasználási területe a lakkok és festékek, elsősorban az elektroforetikus valamint elektrosztatikus festési eljárásoknál a felhordása előtt, mivel a rétegek elektromos ellenállása kicsi.

A vas-foszfát-réteg nagyon finom kristályokból áll, a rétegvastagsága 1 m alatti, kékeszöld színű, részben pedig szivárványszínben játszik. Növekvő rétegtömeggel a felület mattabbá és szürkébbé válik.

A vas-foszfát rétegeknek a tömegtől függően két csoportja ismeretes: 0,2 – 0,6 g/m2-es és 0,6 -1,2 g/m2-es.

7.2. CINKFOSZFÁTOZÁS

A cinkfoszfátozás során olyan vizes oldatokat használnak, amelyek cink-dihidrogén-foszfátot tartalmaznak és főként acél, cink valamint alumínium alapfémek felületkezelésére alkalmasak.

A cink-foszfát rétegek matt szürkés-sötétszürkés színűek, jó szigetelő tulajdonságúak. A kristályokkal borított fémfelület kb. 5-6-szorosa a sima felületnek.

A korrózióállóság növelésére szükség lehet utókezelésre, melyhez hatértékű krómvegyületeket vagy újabban hatértékű krómmentes oldatokat használhatnak.

A gyakorlatban a legnagyobb alkalmazási területe a cinkfoszfátnak van. E foszfátrétegeket főleg festés előtt alkalmazzák.

Egyes esetekben a foszfátozott alkatrészeket ponthegeszteni kell, amely művelet csak akkor végezhető el, ha a rétegtömeg nem haladja meg az 5 g/m2 értéket.

Átmeneti korrózióvédelem céljára, megfelelő olajokkal, zsírokkal, viaszokkaal utókezelve 5-10 g/m2 tömegű cinkfoszfát-réteget használnak, akárcsak a feszültségmentes hidegalakítás megkönnyítésére. E rétegek a nagy adszorpcióképességük következtében , az alapfémnél jóval több kenőanyagot képesek felvenni. A foszfátréteg megnöveli a szerszámok élettartamát, csökkenti a selejt mértékét, javítja a gyártmány felületi minőségét, csökkenti a súrlódást és ezáltal a felhasznált elektromos energiát, továbbá lehetővé teszi a falvastagság jelentős csökkenését és a húzás sebességének növelését. A rétegtömeget a mindenkori felhasználási célnak megfelelően kell megválasztani, de általában 1-10 g/m2 .

7.3. MANGÁNFOSZFÁTOZÁS

Egymáson csúszó gépalkatrészek felületkezelésére a mangánfoszfátozás a korszerű műszaki színvonal egyik jellemzője.

A mangán-foszfát-rétegek színe a sötétszürkétol az antracitfeketéig változhat, amelyet a réteg vastagságán és a szemcsefinomságon kívül az alapfém minősége is befolyásol. Jellegzetes, egyenletesen tömör kristályokból áll, amely csak szemcsefinomító aktiváló előkezeléssel alakul ki a felületen.

A cinkfoszfátozással szemben e foszfátozási folyamat főleg 90 oC feletti hőmérsékleten játszódik le.

A mangán-foszfát-rétegek alkalmazásának legfontosabb előnyei:

  • jobb bejáratási tulajdonságok,
  • jobb nyomásterhelhetőség,
  • kisebb kopás a bejáratás után.

A mangán-foszfát rétegek javasolt rétegtömegei – a csúszási tulajdonságok javítására munkadarab szoros illesztésekor, pl. hűtőgépkompresszorok dugattyúinál 1-3 g/m2, laza illesztéskor pl. fogaskerekek, tányérkerekek, hajtóművekben, ill. differenciálművekben pedig 5-20 g/m2.

A technológia ellenőrzése:

  • Oldatellenőrzés:
    • hatóanyagok, és hőmérséklet.
  • Bevonatellenőrzés:
    • rétegvastagság (rétegtömeg),
    • korrózióállóság vizsgálata.

Környezetvédelmi előírások:

  • elszívás és légtisztítás,
  • szennyvízkezelés (méregtelenítés: a hatértékű króm redukálása)
  • veszélyes hulladékok (tömény elektrolitok, iszapok stb.) kezelése

Munkavédelmi előírások:

egyéni védőfelszerelések használata,

elszívás.

Szabvány: MSZ 21461-1:1988

Vonatkozó szabványok:

MSZ 6578-1:1984

MSZ 6579-1:1985

MSZ-05-22.7224:1978

MSZ-05-22.7224:1978 1M (1987)

MSZ-05-22.7320:1992

Felhasználható szakirodalom:

Felületvédelmi kézikönyv Főszerkesztő: Orgován László Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989

Kocsis László – Nagy Ádám: Felületvédelem szervetlen bevonatokkat Muszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984

Általában kétféle módszer van a foszfátozásra. Az első a merítő eljárás, a másik pedig a szórásos eljárás.

A foszfátot legtöbbször pH mérővel szokták mérni, ugyanis ehhez nem kell manapság vegyésznek lenni. A gyártó megadja, hogy milyen két érték közé kell esnie az értéknek, és, hogy mivel, és hogyan lehet ezt növelni, illetve csökkenteni. Általában a szórásos rendszerbe nem kell, hogy erősen savas legyen a foszfát, mert a mechanikai rácsapódás is segíti a zsír/olaj réteg eltávolítását.  Jelenleg a modern vegyszerek nem esnek a veszélyes anyag kategóriába, de természetesen védőeszközök használata előírt. A vegyszerekkel nagyon óvatosan kell bánni, mert mindig csak a jelenlegi tudásunk szerint nem számít veszélyes anyagnak. Modernebb festőkben már használnak automata adagoló szivattyúkat, ami automatikusan adagolja a vegyszert a kádba, így elég egy kontrol mérést végezni naponta. A foszfátot minden esetben vízzel kell öblíteni. Erre a legjobb a hagyományos csapvíz. Egy hátránya, hogy vízcseppeket (vízkő) hagy a felületen, ami rontja a festék tapadásának minőségét.   Ezért az utolsó öblítés a jó minőség elérése érdekében minden esetben az ioncserélt/sótalanított vizes öblítés. Erre vannak alkalmas ipari víztisztító rendszerek. Ennek minőségét vezetőképesség mérő műszerrel lehet megmérni, mértékegysége a µS. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb vízcsepp lesz a felületen (30 alatt megfelelő már- a víz nálunk 600). A foszfátozott felületre 24 órán belül (ha lehet azonnal) festeni kell, különben rozsdásodás lép fel!

Passziválás

A passziválás célja, hogy a már foszfátozott felületen létrehozzon egy olyan réteget, ami jobban segíti a festék tapadását. Hasonlóan itt is pH értékben vannak megadva a gyártók előírásai, illetve pontértékekben. Ezeket betartva egy nagyon jó minőségű festést tudunk garantálni vevőinknek.

Mit írjunk elő? Fontos paraméterek!

A festésnél nagyon lényeges a részletes leírás. Általában tervezők csak a színt írják elő, ami egy festőnek nem elegendő. Ez a festőnek kb. annyit jelent, mint a gépésznek, hogy acélból kell gyártani. A festékeket több szempontból csoportosíthatjuk.  Lássuk a fontos adatokat:

Elsődleges szempont természetesen a szín. Hazánkban legtöbbször a RAL színskála szerint választunk színt. A szín elé minden esetben odaírjuk, hogy melyik színskálán szerepel. (ált.: RAL, NCS, BS4800, Pantone).

Másodlagos szempont, hogy a festendő felület kültéri (UV álló), vagy beltéri igénybevételnek kel, hogy megfeleljen.  A fő különbség, hogy a beltéri festékek jobban ellenállnak a különböző vegyszereknek, de nem UV állók. Egy idő után elporladnak, ha természetes napfénynek vannak kitéve.

Harmadlagos szempont, hogy a festék struktúrája milyen legyen. Sima felületű, vagy pedig rücskös. A rücskösséget is több kategóriába sorolhatjuk. Általában a struktúr, vagy a finomstruktúr megnevezéseket használjuk. A struktúr festék képes eltüntetni leginkább a felületi hibákat (csiszolásnyom, hegesztés, stb.) . Általában, ha nem adunk meg felületre vonatkozó előírást a sima felületre gondolunk.

Negyedszerre adjuk meg a fényességet. Ez azt jelenti, hogy mennyire veri vissza a fényt a festék. Fényes felületnél szinte borotválkozni lehet, tükröződik a felület, míg matt festékeknél egyáltalán nem verődik vissza a fény. Ha nem adunk meg előírást a két átmenet közötti felületre gondolunk, ez pedig a selyemfényű. Az iparban ezt használják a legtöbbször, mert kevésbé látszik meg rajta a felületi hiba (pl. hegesztés, csiszolás nyom). A fényesség definíciójáról, méréséről külön pontban foglalkozunk.

Ez a négy szempont elengedhetetlen  ahhoz, hogy azt a felületet, színt kapjuk, amire gondoltunk a tervezésnél.

Lássuk a példánkat, ahol egy fekete színt írunk elő, egy hegesztett alkatrészen.

Nem megfelelő:

RAL9005

Megfelelő:

RAL9005 kültéri, struktúr, selyemfényű.

Még egy nagyon fontos dolog, amit érdemes rajzon feltüntetni: a festékmentes területek előírását.

Ha pl.: elektromos kontaktot kell létrehoznunk testelés szempontjából meg kell jelölnünk, hogy melyik rész legyen festékmentes. Menetek, vagy különböző ragasztások miatti felületek nem lehetnek festékesek. Van cég, aki nem kéri a festékmentességet a meneteken (mert drága). Ők a szerelési technológiájukat úgy alakították ki, hogy önmetsző csavarokat használnak.

A festés konvejorpályás sorral történik, ezért kampókra akasztva festjük az alkatrészeket. Természetesen ezeket furatokba akasztjuk bele, amik szintén festékmentesek lesznek. Ennek utólagos javítása is drágítja a terméket. Sok tervező tervez a darabra technológiai furatot, és nem kéri ezeknek az utólagos javítását, mert nem látható felületen van. Ha erre nincs mód általában érdemes megadni, hogy hova szabad akasztani, mert pl eltakarja a készterméknél egy alátét. A technológiai furatot mindig érdemes a festő céggel egyeztetni, mert, ha rossz helyre kerül (pl. nem tud kifolyni rajta vegyszer), az is drágíthatja az alkatrész felületkezelését.

Nagy cégek legtöbbször megadják a festék gyártóját, típusát, sorozatszámát. Ez azért biztonságos, és az egyik legjobb megoldás, mert, ha több helyről rendeljük ugyanazt az alkatrészt eltérő színűek lehetnek, ugyanis valószínűleg, a két festő nem ugyanattól a festékgyártól veszi a festékeket. A festékgyártók színei eltérhetnek egymástól (és el is térnek), mert minden színskála  tűrést is lehetővé tesz.

Miért lényeges az előkezelés?

Nagyon fontos, ha nem is írunk elő előkezelést. Lássuk, hogy mi is ez hétköznapi nyelven. Az előkezelés egy olyan réteg, ami tulajdonképpen a festés tapadás alapja. A festés minőségének az egyik legmeghatározóbb tényezője. Tudnunk kell, hogy mire tapad a festék. Általában a felületeken mindig találunk oxidációs réteget. Majdnem minden fém esetén az oxidációtól valamilyen kenőanyaggal próbálják megvédeni a felületet. Ezekre az anyagokra nem tapad a festék, valamilyen formában szükséges eltávolítani. Ez legtöbbször foszfáttal történik. A foszfát zsírtalanít (így is nevezik), és a modern előkezelő  anyagoknál egy védőréteget képez a fémre, ami segíti a festék tapadását. Erre e rétegre szoktak még úgynevezett passziváló réteget tervezni, ami szintén a festék tapadását segíti. Ezeket a rétegeket csak roncsolásos eljárással lehet megmérni (rácsvágás, sóköd teszt), amikkel részletesebben is foglalkozunk.

A fenti okok miatt lehetnek festőüzemek között komoly áreltérések, mert sok üzemben nem megfelelő az előkezelés. Ha egyáltalán nincs (pl.: benzines ruhával letörlik a zsírt) előkezelés a  festés ára olcsó, viszont a festék kb. fél év után eltávolodik a felülettől.

Az előkezelő fürdőinek minőségét pontszámmal, vezetőképességgel, és pH érték meghatározásával mérhetjük. Napi pH érték, savpontszám, lúgpontszám meghatározás elengedhetetlen a jó minőségű festéshez!

A porfestékek

festék

A festékeket különböző tulajdonságaik alapján különböztetjük meg, általában négy tényező a mérvadó.

1, Festék színe

  • – RAL színskála
  • – NCS színskála
  • – BS 4800 színskála
  • – Pantone A fenti megnevezések független intézetek skálái, amik természetesen tűrésekkel rendelkeznek, így minden gyártó kis mértékben eltérhet ezektől a színektől. A legelterjedtebb a papírra fénymásolt színek, ami szintén kis mértékben eltérhet a fémre festett színtől.

2, Festék minősége

– kültéri kivitel: a legelterjedtebb kültéri minőségű porfesték alapanyaga POLYESTER. Ezeket a gyártók általában PE rövidítéssel látják el. Nagyon jó UV állóképességű festék. A másik elterjedt kültéri igénybevételnek megfelelő festéktípus a POLYURETAN, amit általában oldószeres fedőfestésre, vagy nagy vegyszer állóságú közegekbe ajánlják (pl.: sós levegő). Rövidítése PUR.

– beltéri kivitel: alapanyaga EPOXI-POLYESTER. Nagy vegyszerállóság jellemzi, de nem UV álló festék. Ha nagy természetes fénysugárzásnak teszik ki a felület fehér színű, és porhanyós lesz rövid időn belül. Rövidítése: EP

3, Festék felülete

  • – sima: sima felületű festék
  • – finomstruktúr: a felületen sűrű dombocskák követik egymást, egységesen.
  • – struktúr: leginkább a narancs héjához hasonlítható felület, ahol a dombocskák nagyobbak, mint a finomstruktúr esetében.
  • – durva struktúr: esetenként található festék kidudorodás kb., 1 cm-ként, és nem egyenletesen.
  • – bőrhatású effekt: nagyon hasonlít a finomstruktúr kivitelhez, de hosszában nagyobbak a dombocskák.
  • – krokodilbőr effekt: krokodil bőréhez hasonló struktúra. 

4, Festék fényessége

Európai szabvány:

  • – matt (60 °-os beesési szögnél 20 egységpont alatti a fény visszaverődés értéke): a felület minden fényt elnyel.
  • – selyemfényű (60 °-os beesési szögnél 20-80 egységpont közötti a mérés eredménye. Általában 60 százalékpont): a felület kb. a ráverődő fény felét veri vissza.
  • – fényes (60 °-os beesési szögnél 80 egységpont feletti a mérés eredménye): majdnem a rávetődő teljes fénymennyiséget veri vissza, ahol már tükröződik a felület.

Amerikai szabvány:

  • – matt: 60 °-os beesési szögnél 20 százalékpont alatti a fény visszaverődés értéke.
  • – fél matt: 60 °-os beesési szögnél 20-40 százalékpont közötti a fény visszaverődés értéke.
  • – félfényes: 60 °-os beesési szögnél 40-90 százalékpont közötti a fény visszaverődés értéke.
  • – fényes: 60 °-os beesési szögnél 90 százalékpont feletti a fény visszaverődés értéke.

A könnyű beazonosíthatóság érdekében legalább ennek a négy tényezőnek érdemes szerepelnie.

Pl.: RAL9005, kültéri, sima, matt.

Legtöbbször érdemes gyártót is megadni az 1. pontban leírtak miatt. Akkor így szerepel a megnevezés:

RAL9005 Akzo (gyártó!), kültéri, sima, matt.

Legelterjedtebb rövidítések:

Polyester- PE

Epoxi-Polyester- EP

Polyuretan- PUR

RAL-R

kültéri- kültr., vagy k.

beltéri- belt., vagy b.

finomstruktúr- finomstr., vagy fstr.

struktúr- str.

durvastruktúr- dstr.

matt- m

selyemfényű- selyemf., vagy sf.

fényes- f.

Miért éppen porfestés

kérdőjelElőnyei: szinte bármilyen fémet lehet vele festeni. Rugalmas 160 fokig hőálló, és tartós bevonat. Van sóálló (PUR), és vegyszerálló (epoxi), UV álló, stb. Sokkal olcsóbb technológia, mint az oldószeres festés, és lényeges, hogy sokkal környezetbarátabb. Bár sokan azt hiszik, hogy az egyetlen tényező, amin, múlik a festés, ez nem igaz. A porfestés minőségét három fő tényező határozza meg:

1, Előkezelés

2, Porfesték

3, Beégetés

Mindhárom tényező nagyon lényeges. Ha az egyik nem felel meg 100 %-ban a bevonatunk nem lesz megfelelő minőségű. Ezért ezekkel a témákkal külön is foglalkozunk.