Címke: Fényesség

McLaren F1 autó festése

Mint azt már múltkor írtam nagyon szeretem az F1-et, ami az autóversenyzés csúcsa. Múltkor a Mercedes csapat festékéről írtam. Most talán az idei év legszebb autója a McLaren következik.

Kép: http://www.mclaren.com

Sajnos nekik nem kezdődik úgy az év a Honda motor miatt, mint ahogyan az elvárható lett volna. De a szurkolóikat vigasztalhatja, hogy elég szép autót hoztak össze. Ami a színválasztást illeti is elég egyediek, nem is emlékszem rá, hogy mikor láttam utoljára ilyen színt az F1-ben. Ez a trend létrehozás valahogyan úgy van, ha én lefestem ilyen színűre először az autómat, akkor őrültnek tartanak. Ha a McLaren, akkor az divatot teremt 🙂

De nézzük, hogy mi is a festés folyamata:

Az F1 –ben tényleg minden apró részlet számít, ezért nagyon fontos az alapos előkészítés és felkészülés a festésben. Semmiféle repedés, még a hajszálrepedés sem megengedhető egy ilyen autón, ezért a McLaren nagyon figyel a részletekre és nem téveszti meg az, hogy, ha rossz a felület, de szép a festés, az autó szép, ha jó a felület, de rossz a festés, az autó festése rossz. Minden alkatrésznek szépnek és jónak is kell lennie egyszerre. Ez elég bonyolult folyamat úgyhogy szorosan együttműködnek a festék beszállítójukkal, aki nem más, mint az Akzo Nobel. Az Akzonak a Sikkens termékcsaládját használják. Minden évben először egy Cad modellen számítógépen tervezik meg a kontúrokat és ezt próbálják átültetni a valóságba. Ezután kezdődhet az igazi munka az alkatrészeken, élesben. Jöhet az alapozó, majd a közbenső. Az autónak vannak olyan elemei, amik egyáltalán nincsenek festve a jobb aerodinamikai eredmények elérése érdekében, ezeket maszkolni szükséges. A többi elemnél is nagyon figyelni kell, hogy az aerodinamikai tulajdonságok megmaradjanak, nem változhat az alkatrész alakja, ezért nagyon egyenletes festést igényel. Ahol maszkolni szükséges, minden egyes alapozásnál új maszkolást alkalmaznak. Ennek a speciális festéknek az egyik  tulajdonsága és egyben nagy előnye, hogy lehet forszírozottan szárítani 60-65 °C-on 40-45 perc alatt kikeményedik. Nagyon lényeges, hogy gyors legyen a száradás, mert ugyebár a festés az utolsó folyamat. Ezt már sokan megtapasztalhattuk, hogy ez logisztikailag mit jelent.

Kép: www.mclaren.com

A fedőfestésre jön egy speciális lakk, amit nemes egyszerűséggel úgy hívnak, hogy AkzoNobel 2.0. Ez a lakk gyorsan szárad, 40 perc múlva lehet polírozni. A legvégén pedig a szponzor matricák felragasztása következik.

A versenyek után, amikor az autó sok-sok törmeléket összeszedett az egész autót újra festik. Ez egy könnyebb folyamat, mert nem alkatrészenként, hanem az egész autót lehet festeni, és általában minden harmadik verseny után teszik ezt meg a logisztika optimalizálása miatt.

Kép: www.mclaren.com

Egy ilyen autón a festett munkaórák mennyisége több száz órát vesz igénybe.

Forrás:

http://www.mclaren.com/formula1/partners/AkzoNobel-Sikkens/how-to-paint-a-formula-1-car-1114476/

http://www.sikkensvr.com/index.php?q=hu/&set_language=en

A ciklon

ciklonA ciklon gyakorlatilag egy porleválasztó egység, aminek segítségével a por visszanyerés, és a színcserék is gazdaságosabbá tehetőek. Működése nagyon egyszerű: egy fordított kúp formában (lefele szűkül) elszívjuk a festékport. A port és a levegőt a ciklon segítségével szétválasztjuk. Általában egy vibrációs szűrővel (szita) megszitáljuk a port, az így kapott festéket visszaszállítjuk és keverjük a kifestendő friss porral a gyártó által megadott arányban.
ciklonlevegoszuroA levegőt pedig egy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk és vissza tápláljuk az üzembe.
A ciklon is, mint minden gép egyedi karbantartást igényel. Kéthavonta érdemes a ciklont karbantartani, kitisztítani a gyártók által javasolt módon.

ciklon-also-3

A ciklon belsejében az áramlás következtében letapadhatnak festékek, amik később leválnak a felületről és szennyezni fogják az éppen aktuális festést.

ciklon-szuroA ciklon szitáját is érdemes minden színcserénél ellenőrizni, több darabot tartani belőle. Több helyen alkalmazzák a világos/sötét elvet, így 2 db szitával biztonságosabban lehet festeni.

Összességében a ciklon egy jó alap rendszer részét képezi, de nagyon kell rá figyelni, hogy a megfelelő karbantartások el legyenek rajta végezve. Ezekben a karbantartási utasítások létrehozásában, a karbantartási rendszer kidolgozásában kérje szakembereink tanácsát.

Esztétika II: nyers felület előkészítése porfestéshez

poros felületTöbbször előfordul, hogy festés után látszódnak különböző mechanikai sérülések, amik megmunkálás során keletkeztek, de legtöbbször szinte észrevehetetlen.

Ezek nagyon könnyen megelőzhetek, ha betartjuk az alábbi szabályokat.

A nyers felület legyen…

  • egyenletes

csiszolás +PEMRétegvastagság mérővel mérhető nyers felületek átmérése esetén a tűréshatár ± 4 μm. Amennyiben festés előtti érték túllépi a megengedett határértéket a festés után mért rétegvastagság nem lesz megbízható.

  • mechanikai sérülésektől (karcok, benyomódások stb.) és sorjától mentes.

Festés után fokozottan látszódnak ezek a hibák.

  • rozsdamentes

nyers rozsdás felületRozsdás, oxidált alkatrészeken a porfestésnek nem megfelelő a tapadása, ami a festék későbbi leválásához vezet. A korrózió elkerülhető a zárt, száraz helyen történő tárolással, az alkatrészek szilikonmentes korróziógátló olajjal történő bevonásával, szöszmentes kesztyűben történő mozgatással.

  • szilikon és szilikon származék mentes

Ezeket az anyagokat a porfestés előtt lehetetlen felismerni, és csak a beégetés után derül ki hogy az alapanyag szilikon szennyezett volt. A felületen lévő szilikon származékokat az előkezelős sor nem tudja eltávolítani, ennek következtében a felületen a festék kráteresedni fog. Szilikon nem csak a gyártásban használt kenőanyagok során kerülhet fel a felületre, hanem egyszerű – dolgozók által használt – kézkrémekkel is. 

  • szennyeződésektől mentes

A szennyeződések egy része hőhatás következtében leválik vagy gázosodni kezd, melyek felületi hibákat eredményeznek a festett felületen.

  • feliratoktól és ragasztóanyagoktól/címkéktől mentes

Ezeket a feliratokat érdemes eltávolítani, mert az előkezelő mosók többsége nem viszi le a felületről. Ilyenek a különböző ragasztó anyagok, etikettek.

  • zsír- és olajmentes furatok, menetek

A zsír és olajmaradványok a beégetés során cseppfolyóssá illetve gőz halmazállapotúvá válnak, a belső üregekben elkezdenek cirkulálni és a réseken illetve a hegesztési varratok zárványain keresztül nagy nyomással a külső felületre kerülnek és megakadályozzák a festék megfelelő tapadását, esztétikáját.

Lézervágott felület

 Nagyon fontos, hogy a lézervágás nitrogénes technológiával történjen. Más technológia alkalmazásával történő lézervágás esetén a lézervágott részen oxidált felület keletkezik. Ezeken a felületeken, éleken az oxidáció miatt a festék tapadása nem megfelelő.

Préselt csapok, csavarok és lemez visszahajtásokfestett kiforrt a furat mellett

Fontos, hogy a préseléssel rögzített csapok csavarok rögzítési felületénél ne maradjon zsír vagy olajszármazék, mert ez a beégetés során tapadási problémát okozhat.

Szintén hiba forrása lehet a lemezalkatrészek esetében a visszaperemezés, amennyiben a visszaperemezésnél a két lemez távolsága nem éri el a 2 mm távolságot.

Horganyzott alkatrészek

A horganyzás során keletkezett felületi egyenetlenségeket, megfolyásokat, zárványokat a festés előtt el kell távolítani, mert esztétikai nem megfelelősséghez vezethet.

A jobb festéktapadás és a kigázosodási lehetőség csökkentése érdekében a festés előtt célszerű az alkatrészeket homokszórással „megködölni“ vagy átcsiszolni.

Forrasztás, hegesztésnyers hegesztés

Forrasztás és hegesztés esetén a felületen üvegszerű bevonat keletkezik, amit el kell távolítani. A forrasztás során a hő hatására az alkatrészen található olaj és zsír maradványok elégnek és korom és oxidáció jelentkezik.

Ezeket a nem kívánatos melléktermékeket szintén maradvány mentesen el kell távolítani a festendő felületről. Lágyforrasztás esetén a beégetési hőmérséklet (180-200°C) hatására a forrasztóanyag kiolvadhat.

Öntvények

Minden öntvény alkatrészből gáz szabadul fel a beégetés során, ami hólyagosodást okoz a festett felületen valamint az öntvény anyagában is. A magas beégetési hőmérséklet kedvező a lunkerek erősödésének. Az öntvény felületét érdemes az előkészítés során simára csiszolni, ezt követően homokszórással a csiszolóanyagokat eltávolítani.

Intenzíven tapadás gátlóval kezelt öntvényformából visszamaradt tapadás gátló negatívan hat a festés minőségére.

Ajánlásunk a csiszoló anyagokra szemcseméretére vonatkozóan.csiszoló papír (5)

Gépi csiszolás: minimum P100; P120

Kézi csiszolópapír: minimum P220

Érdemes minden esetben festés előtt egy próbát készíteni, hogy mi az a minimum csiszoló szemcseméret, ami még hatékony, és nem okoz esztétikai problémát festés után.

Esztétika

felületen kicsiEgy nagyon érdekes fogalom. Minden embernél szubjektív. Ami nekem tetszik, nem biztos, hogy tetszik másnak, ami nekem nem tetszik, lehet, hogy másnak igen.

Ez a felületkezelő iparban több problémát is felvet, azonban mindegyik megelőzhető, vagy minimalizálható, olyan minták és dokumentumok készítésével, amivel mindkét fél egyetért.

Pl.: az üzemek többségében nincsen levegő szűrés, ami azt jelenti, hogy a levegőben szálló por beleéghet a frissen festett munkadarabba. Ez tud okozni olyan hibákat, ami az esztétika rovására megy.

De hogyan tudjuk ezt megelőzni, mi kell, hogy elkerüljük a hibákat:

          képességaudit

          dokumentáció létrehozása

          határminták

Ha ez a három alapvető dolog közül bármelyik is hiányzik nem megfelelőség lesz a következmény.

Cégünk mindhárom dologban tud segíteni.

képességKépességaudit: szakembereink kielemzik az adott cég képességeit, és javaslatot tesznek arra, hogy az adott termék felületkezelésére alkalmas-e.

 

dokumentáció2Dokumentáció létrehozása: teljes átvételi dokumentációt hozunk létre, amiben szabályozzuk, keretek közé szorítjuk az esztétikát, mint kifejezést.

 

határmintaHatárminták: segítünk határmintákat létrehozni. Modellezzük a hibákat, kioktatjuk a dolgozókat, inspektorokat. Az oktatási rendszert hozunk létre, amivel az új belépők oktatása egyszerűbbé, könnyebbé válik.

 

Amit vállalunk

untitledEgyedi szolgáltatásunk keretében a helyszínen tudjuk vállalni a termékek festés technológiájának kidolgozását. A konkrét termékre vonatkozóan a fizikai munkán át (festésen) a teljes fényképes, videós és papír alapú dokumentáció létrehozását. Teljes mértékben igazodunk az igényekhez, legtöbbször hétvégén, illetve éjszaka dolgozunk, ezzel is biztosítva az üzem folyamatos termelését.

Automation concept. Isolated on white

Komplett festő technológiák kidolgozását is vállaljuk, segítünk a megfelelő alvállalkozó, beszállító auditálásában, kiválasztásában.

Ha szükséges hosszú távra is tudunk festőt, festő technológust biztosítani.

Mindenben segítünk, keressen bátran!

A fényesség

fényességA fényesség porfestés esetén nem szabályozható, azt a gyártó határozza meg. Természetesen, ha a gyártó által előírt paraméterekkel dolgozunk, ez csak akkor igaz.

Sokan tévesen hiszik azt, hogy bizonyos szögben visszaverődő fény visszaverődött százalékát mérjük. Ez így nem igaz, nincsenek százalékos értékek. Ezt egységben mérjük mégpedig a mérendő felületről tükörirányban visszaverődött fényáram és egy 1,567 törésmutatójú üvegről tükör irányban visszaverődött fényáram hányadosa. A legelterjedtebb a 60 fokos fényvisszaverődés értékének mérése.

 A gyártók két módon különböztetnek meg festékeket.

1, EU változat

20 egység alatt matt

20-80 egység között: selyemfényű

80-100 egység között: fényes

2, Angolszász változat

20 egység alatt: matt

20-40 egység között: félmatt

40-90 egység között: félfényes

90 egység között: fényes

Ha egy felület 20 egység alatt van, szinte már semmilyen fényt nem ver vissza, 90 egység felett pedig tükröződik a felület, borotválkozásra alkalmas.

A fényesség 1 év alatt kb. 50 %-át veszti el, ezért két módszer a legelterjedtebb. Vagy a selyemfényűnek (félfényesnek) a felső határára írnak elő (ált. 80 egység), vagy eleve mattot. A festő ismerőseimnek az otthonában szinte csak matt felületek találhatóak.

Erre alkalmas készüléket is vehetünk, bár porfestésnél nem nagyon tudunk a paramétereken változtatni, csak a gyártótól tudunk rendelni más fényességű festéket. A fényességmérő műszerek is digitálisak napjainkban. A felületre helyezve kiírja a mért értékeket.  (MSZ EN ISO2813-fényesség mérési szabvány).

Mit írjunk elő? Fontos paraméterek!

A festésnél nagyon lényeges a részletes leírás. Általában tervezők csak a színt írják elő, ami egy festőnek nem elegendő. Ez a festőnek kb. annyit jelent, mint a gépésznek, hogy acélból kell gyártani. A festékeket több szempontból csoportosíthatjuk.  Lássuk a fontos adatokat:

Elsődleges szempont természetesen a szín. Hazánkban legtöbbször a RAL színskála szerint választunk színt. A szín elé minden esetben odaírjuk, hogy melyik színskálán szerepel. (ált.: RAL, NCS, BS4800, Pantone).

Másodlagos szempont, hogy a festendő felület kültéri (UV álló), vagy beltéri igénybevételnek kel, hogy megfeleljen.  A fő különbség, hogy a beltéri festékek jobban ellenállnak a különböző vegyszereknek, de nem UV állók. Egy idő után elporladnak, ha természetes napfénynek vannak kitéve.

Harmadlagos szempont, hogy a festék struktúrája milyen legyen. Sima felületű, vagy pedig rücskös. A rücskösséget is több kategóriába sorolhatjuk. Általában a struktúr, vagy a finomstruktúr megnevezéseket használjuk. A struktúr festék képes eltüntetni leginkább a felületi hibákat (csiszolásnyom, hegesztés, stb.) . Általában, ha nem adunk meg felületre vonatkozó előírást a sima felületre gondolunk.

Negyedszerre adjuk meg a fényességet. Ez azt jelenti, hogy mennyire veri vissza a fényt a festék. Fényes felületnél szinte borotválkozni lehet, tükröződik a felület, míg matt festékeknél egyáltalán nem verődik vissza a fény. Ha nem adunk meg előírást a két átmenet közötti felületre gondolunk, ez pedig a selyemfényű. Az iparban ezt használják a legtöbbször, mert kevésbé látszik meg rajta a felületi hiba (pl. hegesztés, csiszolás nyom). A fényesség definíciójáról, méréséről külön pontban foglalkozunk.

Ez a négy szempont elengedhetetlen  ahhoz, hogy azt a felületet, színt kapjuk, amire gondoltunk a tervezésnél.

Lássuk a példánkat, ahol egy fekete színt írunk elő, egy hegesztett alkatrészen.

Nem megfelelő:

RAL9005

Megfelelő:

RAL9005 kültéri, struktúr, selyemfényű.

Még egy nagyon fontos dolog, amit érdemes rajzon feltüntetni: a festékmentes területek előírását.

Ha pl.: elektromos kontaktot kell létrehoznunk testelés szempontjából meg kell jelölnünk, hogy melyik rész legyen festékmentes. Menetek, vagy különböző ragasztások miatti felületek nem lehetnek festékesek. Van cég, aki nem kéri a festékmentességet a meneteken (mert drága). Ők a szerelési technológiájukat úgy alakították ki, hogy önmetsző csavarokat használnak.

A festés konvejorpályás sorral történik, ezért kampókra akasztva festjük az alkatrészeket. Természetesen ezeket furatokba akasztjuk bele, amik szintén festékmentesek lesznek. Ennek utólagos javítása is drágítja a terméket. Sok tervező tervez a darabra technológiai furatot, és nem kéri ezeknek az utólagos javítását, mert nem látható felületen van. Ha erre nincs mód általában érdemes megadni, hogy hova szabad akasztani, mert pl eltakarja a készterméknél egy alátét. A technológiai furatot mindig érdemes a festő céggel egyeztetni, mert, ha rossz helyre kerül (pl. nem tud kifolyni rajta vegyszer), az is drágíthatja az alkatrész felületkezelését.

Nagy cégek legtöbbször megadják a festék gyártóját, típusát, sorozatszámát. Ez azért biztonságos, és az egyik legjobb megoldás, mert, ha több helyről rendeljük ugyanazt az alkatrészt eltérő színűek lehetnek, ugyanis valószínűleg, a két festő nem ugyanattól a festékgyártól veszi a festékeket. A festékgyártók színei eltérhetnek egymástól (és el is térnek), mert minden színskála  tűrést is lehetővé tesz.

Miért lényeges az előkezelés?

Nagyon fontos, ha nem is írunk elő előkezelést. Lássuk, hogy mi is ez hétköznapi nyelven. Az előkezelés egy olyan réteg, ami tulajdonképpen a festés tapadás alapja. A festés minőségének az egyik legmeghatározóbb tényezője. Tudnunk kell, hogy mire tapad a festék. Általában a felületeken mindig találunk oxidációs réteget. Majdnem minden fém esetén az oxidációtól valamilyen kenőanyaggal próbálják megvédeni a felületet. Ezekre az anyagokra nem tapad a festék, valamilyen formában szükséges eltávolítani. Ez legtöbbször foszfáttal történik. A foszfát zsírtalanít (így is nevezik), és a modern előkezelő  anyagoknál egy védőréteget képez a fémre, ami segíti a festék tapadását. Erre e rétegre szoktak még úgynevezett passziváló réteget tervezni, ami szintén a festék tapadását segíti. Ezeket a rétegeket csak roncsolásos eljárással lehet megmérni (rácsvágás, sóköd teszt), amikkel részletesebben is foglalkozunk.

A fenti okok miatt lehetnek festőüzemek között komoly áreltérések, mert sok üzemben nem megfelelő az előkezelés. Ha egyáltalán nincs (pl.: benzines ruhával letörlik a zsírt) előkezelés a  festés ára olcsó, viszont a festék kb. fél év után eltávolodik a felülettől.

Az előkezelő fürdőinek minőségét pontszámmal, vezetőképességgel, és pH érték meghatározásával mérhetjük. Napi pH érték, savpontszám, lúgpontszám meghatározás elengedhetetlen a jó minőségű festéshez!